Kevesebb a vegyszer, több a ragadozó Bács-Kiskunban

A mezőgazdászok és a vadászok állítják, hogy az alföldi tájakon lassan, de folyamatosan nő a ragadozó madarak populációja. Elgondolkodtató tapasztalat ez, hiszen korábban inkább a madarak pusztulásáról szóltak a határt szemlélők beszámolói. A változást – az utóbbi 10–15 évre visszatekintve – a hasznos élővilágot is pusztító növényvédő szerek betiltásával hozzák összefüggésbe a szakemberek.

Fotó: No-longer-here / Pixabay

– Főként a korábban már bevont talajfertőtlenítők okoztak a vadvilágban kárt, és a rovarölő szerek közt is akadtak védendő állatokra nézve veszélyesek.

Az előbbiek közé tartoznak a karbofurán hatóanyagot tartalmazók, amelyekkel még a rókákat is mérgezték. A pockok gyérítésére ugyancsak erős mérgeket használtak, az elpusztult rágcsálókat gyakran felették a vadak, és azok is megbetegedtek, elpusztultak. A Homokhátságon jelenleg úgy tűnik, hogy a pocok az erős mérgek elhagyása után sem okoz általában komolyabb kártételt. Ennek oka az, hogy épp a mérgezések csökkenésével intenzívebben szaporodnak természetes ellenségeik, a ragadozó madarak – magyarázta Pesti Gábor nagykőrösi növényvédelmi mérnök.

Hasonlóak Fehér Ambrus, a szintén nagykőrösi Kinizsi vadásztársaság vezetőségi tagjának a tapasztalatai is.

– A védett és a duvadnak számító ragadozók népessége észrevehetően gyarapodik.

Vadászterületünkön, úgy tízéves távlatból hasonlítva, kevesebb elhullott állatot találunk. A természetes szaporodás mellett bevándorlást is tapasztalunk, például egyre több az aranysakál. A vadállományra különösen veszélyes állat ritkítását nem szabad elhanyagolni, mert egyébként annyira túlszaporodhat, hogy nem lehet kordában tartani. Megtámadja az őzeket is, és más állományokban is súlyos kárt okoz. A ragadozó madarak és a nemes vadak esetében is mindennél fontosabb, hogy helyre álljon a természetes egyensúly. De ahhoz kevés az élőhelyük. Például a Duna–Tisza köze legtöbb táján a fácán természetes módon alig-alig szaporodna, a vadásztársaságok gondoskodnak a keltetésükről. Azt szeretnénk, ha nagyobb hangsúlyt kapna a mezőgazdaságban a vadvédelem, vagyis az élőhelyeik bővítése. A törekvést látjuk, az agártárca rendre hoz intézkedéseket az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére – mondta Fehér Ambrus.

Pesti Gábor szerint az egyes hatékony, széles körben használt növényvédelmi vegyszerek kivonása értelemszerűen nehézségeket okoz a termesztők munkájában. Pedig a méregtelenítésnek koránt sincs vége.

– Napirenden van a tebukonazol hatóanyagú gombaölő, a Fulicur solo kivonása is. Immár 20 éve van használatban ez a hatékony szer. Annyit tudunk, hogy 2026-ig még meghagyta rá az engedélyt az Európai Unió. Némi haladékot kaptak még az ugyancsak tiltólistára került glifozát tartalmú gyomírtók. Az emberi egészségre is ártalmas hatását vélelmezik. A nagy mezőgazdaságú ázsiai országokban, Amerikában sokat használnak belőle a GMO kukorica, gyapot, szója kezelésére, mert ezek a kultúrák állományban elviselik ezt a gyomírtót. A nagy felhasználóknál a betiltás indokolt, hiszen komoly környezetszennyezés feltételezhető. Szakmai szempontok alapján úgy gondolom, nálunk kevésbé problémás a glifozát használata, mert tényleg csak az invazív, nehezen irtható gyomokra vagy tarlókezelésre használjuk. Ezért lehetséges, hogy betiltásával a hazai mezőgazdaság többet veszít, mint nyer – véli a szakember.

agrotrend.hu / BAON, Miklay Jenő