Greenpeace: óriási a pusztítás a Kárpátokban

Egy húsz éves időszakban felmértük, hogy mi történt a teljes Kárpátok erdeivel. Műholdfelvételeket elemeztünk ki a kollégákkal, és nagyon döbbenetes kép tárult elénk. Hatalmas területeket tarra vágtak a Kárpátokban, úgyhogy nemcsak Magyarországon gond ez, hanem az egész Kárpátokban – fejtette ki az InfoRádiónak Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-kampányfelelőse.

Pedig ez a térség Európa szempontjából az utolsó menedéke a vadon élő állatoknak: hiúz, farkas medve, több madárfaj él itt, és ha elpusztítjuk ezeket az erdőket, akkor eltűnhetnek Európából. A műholdfelvételek alapján az is látszik, hogy itt védelem alatt álló erdőket, sőt Natura 2000 területeken lévő erdőket is kivágnak.

Rodics Katalin szerint az a megdöbbentő, hogy az Európai Unió összes védelmi intézkedése és a nemzeti természetvédelmi igyekezet is kudarcot vallott e tekintetben. Úgy véli, az erdészeti lobbi és a profitorientált fakitermelés lenyomta a természetvédelmi és élővilág-védelmi szempontokat: a Kárpátokban lévő erdők csupán három százalékában nincs fakitermelés.

Fotó: pixabay.com

"Tudomásunk szerint Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőterületeken is profitorientált erdőgazdálkodás, erdőirtás folyik sajnos" – mondta. A kérdésben azért nehéz eligazodni, mert az elmúlt száz évben Magyarországon megduplázódott az erdővel borított területek aránya, és mindig hozzáteszik azt is, hogy ilyen mértékű erdőtelepítés Európában sehol máshol nem történt.

Rodics Katalin elmagyarázta: ez egyrészt azért van, mert erdő besorolásába tartoznak azok a területek is, amiket tarra vágtak, tehát a statisztika szerint az is erdőnek számít, ahol egyetlen fa sincsen.

Másrészt valóban ültettek fákat, de sokszor 100-120 éves tölgyeket, bükköket vágnak ki, aztán tíz centis átmérőjű tönkű fákat ültettek a helyére. Egy öreg tölgy futballpályányi méretű levélfelületen termel oxigént, ám egy kis telepített fa ennek csupán pici hányada. Ráadásul az erdők nemcsak faállományt jelentenek, mert az igazi erdő több, különböző korú fafajból áll. Van aljnövényzete, bokorzónája, amiben rengeteg állat él.

A Greenpeace azért most tette közzé az erről szóló jelentést, mert december 6-án kezdődik Montrealban a biológiai sokféleség védelméről szóló nemzetközi egyezmény konferenciája. Ez az egyezmény még 1992-ben született, ennek jegyében tízévenként több célt kidolgoznak. A konferenciákon a célokat az államfők és kormányfők elfogadják, "utána hazamennek, és gyakorlatilag semmi nem történik". Rodics Katalin szerint az egyezmény egyik tízéves célcsoportot sem tudta elérni, mert az egyes országok nem hajtották végre.

A Kárpátok állapotáról szóló petícióval és összeállított anyaggal az a követelésük az Európai Bizottság és az egyes országok hatóságai felé, hogy hozzanak létre olyan országokon átívelő tervet a Kárpátok erdeinek a megőrzésére, amit az unió pénzügyileg is támogat, és aminek a végrehajtása így nagyobb valószínűséggel megtörténhet.

agrotrend.hu / Infostart