Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás

Az emlékülést a Nádasdy-kastélyban tartották, mert 1881-ben a kastély építtetője, gróf Nádasdy Ferenc szorgalmazta az OMVV alapítását, s őt választották meg a szervezet első elnökének. Semjén Zsolt az emlékülésen kifejtette: a közelgő világkiállítás fő üzenete a magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett a fenntartható vadászat legitimitásának bizonyítása lesz – írta honlapján az agrártárca. Úgy vélte, amennyiben a világkiállításon Magyarország észérvekkel alátámasztva bemutatja a vadászat legitimitását a gasztronómiától kezdve a kultúráig bezárólag, akkor hazánkból kiindulva az egész világon megkísérlik bizonyítani a fenntartható vadászat legitimitását.

Fotó: Botár Gergely

A miniszterelnök-helyettes, aki egyben az OMVV elnöke, beszélt a védegylet elmúlt tíz évéről is, amelynek kezdetén két célt tűztek ki maguk elé: a fegyvertörvény és a vadászati törvény megalkotását, amelyek 21. századiak és megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Semjén Zsolt felidézte, hogy a korábbi fegyvertörvény ésszerűtlen és életszerűtlen volt, ma pedig olyan fegyvertörvénye van hazánknak, amelyről ez nem mondható el. Példaként említette, hogy ma már a fegyvertartási engedélyek nem járnak le, amennyiben valaki megszerezte azt, csak időszakos megújításukat orvosi vizsgálathoz kötik. Az újraalkotott vadászati törvénnyel kapcsolatban leszögezte: "ez ma a világ legjobb vadászati törvénye". Mint mondta, a három legfontosabb dolog, ami általa megvalósult, a húszéves haszonbérlet, a 3000 hektáros minimális vadgazdálkodási területnagyság, valamint a trófeabírálat visszaállítása.

Kovács Zoltán az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint, amikor 140 évvel ezelőtt gróf Nádasdy Ferenc létrehozta a védegyletet, maga sem gondolta volna, milyen tartós és fontos civil szervezetet hoz létre. A védegylet sohasem volt politikai szervezet, ugyanakkor képes volt megőrizni a hagyományokat akkor is, amikor politikailag nem volt egyetértés egy adott kérdésben – fűzte hozzá. A világkiállításról elmondta, hogy egy metszetet mutat majd be a vadászatról, amelynek gyökerei nem 140 évre, hanem ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza, egészen a magyarság eredetéig.

Fotó: Botár Gergely

A világkiállítás missziót teljesít, mert a 21. század elején a vadászat támadás alatt áll, amely nem politikai természetű, hanem a természetvédelem és környezetvédelem ürügyén az embert akarják kitiltani a természetből – mondta az államtitkár. A vadászok a felelősség felől közelítik meg a kérdést, az Egy a természettel szlogen is erre utal – tette hozzá. Kovács Zoltán jelezte, hogy 98 ország jön a világkiállításra, ahol állatvédők, környezetvédők és civil szervezetek is ott lesznek, s értelmes párbeszédet fognak folytatni.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok az utolsó pillanatban vannak érveik hangsúlyozásában, mert "öt éven belül megpróbálják eltakarítani a vadásztársadalmat a Föld színéről, mert Nyugat-Európában nincs helye tradíciónak, kultúrának, szakmai szempontoknak sem".

Fotó: Botár Gergely

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet az elmúlt tíz évben olyan törvénymódosításokat javasolt, amelyek garantálják a vadgazdálkodás fenntarthatóságát, az élőhelyek ökológiai értékének megőrzését, emellett a magyar vadgazdálkodást még eredményesebbé teszik nemzetközi szinten is. Hozzátette: a törvénymódosítások során az agrártárca stratégiai partnerként tekintett a szervezetre, ezt jelzi a 2012-ben aláírt, majd 2014-ben és 2019-ben megújított együttműködési megállapodás is.

Az államtitkár köszöntőjében a védegylet elmúlt 140 évben elért eredményeit és kiemelkedő szerepét hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy alapításakor a vadászati szervezet a törvények végrehajtásának ellenőrzését, a vadorzás megfékezését, a vadfajok honosítását és a veszélyeztetett fajok védelmét tűzte ki céljául. Zambó Péter úgy fogalmazott: a védegylet működésének hatására a 19. század utolsó harmadát a magyar vadászat aranykorának tekinthetjük. Hozzátette: a vadászati törvények megalkotása, a vadvédelmi intézkedések foganatosítása, az újabb vadaskertek alapítása, a vadhonosítás és a vadászati egyesületek létrejötte mind hozzájárultak a vadállomány növekedéséhez.

agrotrend.hu / Agrárminisztérium