Egyre több a majom és a vaddisznó, nem lesz jó vége

A Queenslandi Egyetem kutatása szerint a vaddisznók és makákók egyedszámának drasztikus növekedése Délkelet-Ázsiában fenyegető az erdőállományra és az emberekre nézve is.

Az állatok számának növekedéséért az ember felel, mivel a pálmaolaj-ültetvények ideális életteret biztosítanak ezeknek az állatoknak, melyek betegségeket terjeszthetnek más állatok közt, de akár embert is fertőzhetnek – írja a Sky News.

A kutatást végző Matthew Luskin csapatával három országból gyűjtött és elemzett adatokat a fajok populációjáról. A csapat négy malajziai, thaiföldi és indonéziai sertés- és makákófajt elemzett. Egyes adatokra kihelyezett kamerák képének révén tettek szert. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a vaddisznók és makákók száma 400 százalékkal magasabb volt az ültetvények közelében lévő erdőkben, mint az érintetlen vadonban.

Az állatok a terményeket fosztogatják az ültetvényeken, így jutnak kalóriadús táplálékhoz. A vizsgálat során a kutatók hatalmas makákócsapatokkal találkoztak ezekben a régiókban. "Mindenütt ott voltak az erdőszéleken, követtek minket, és a felszerelésünket piszkálták. Ez eleinte frusztráló volt, de aztán hátborzongatóvá vált, ahogy teljesen körülvettek minket" – fogalmazott Luskin.

Fotó: wikimedia

A disznók és a majmok gyakran hordozói olyan betegségeknek, amelyek a kutatók szerint átvihetők emberekre. A zoonotikus úton – állatról emberre –; terjedő betegségek gócpontjának tartott régióban aggasztó, hogy ekkora számban elszaporodtak.

"A pandémia vadon élő állatokból való eredetének valószínűsége azt mutatja, hogy az ember által módosított ökoszisztémákban élő emlősök gyakran nagy kórokozó-terhelésnek vannak kitéve, ezáltal komoly zoonóziskockázatot jelentenek" – mondta Luskin.

Jonathan Moore, a Kelet-Angliai Egyetem és a kínai Déli Tudományos és Technológiai Egyetem (Kína) doktorjelöltje szerint a népességrobbanás közvetlen hatásai az érintett régiók őshonos növényvilágán is megmutatkoznak. "Mind a sertések, mind a makákók negatív kaszkádhatásokat váltanak ki az érintetlen ökoszisztémákban. Elpusztítják az őshonos növények magvait és csemetéit, és megeszik a madarak és hüllők tojásait" – vélekedett.

Az eredményeket a Biological Reviews Journalben közölték. A kutatók szerint szükséges lehet az egyedszám ritkítása, hogy a területek ne váljanak betegségek bölcsőivé.

agrotrend.hu / Infostart