Egyre több a haris a kesznyéteni réteken

Mesteri rejtőzködő, ritkán látható, ám nászidőszakban a kakasok élesen recsegő hangja mégis elárulja, merre járnak.

A korábbi aszályos évekhez viszonyítva az idei tavasz bőséges csapadékkal ajándékozta meg a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet is, aminek köszönhetően újra megteltek a sarlólaposok, a nedves rétek tocsognak, így újra a haris kakasok csábító „énekétől” hangosak a kesznyéteni éjszakák – adta hírül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.

Láttál már harist fűben „énekelni”? Ne hagyd ki ezt a videót!

A nemzetipark-igazgatóság cikke szerint ritkán kerül szem elé, ezért leginkább csupán hangja árulja el jelenlétét, és leginkább a nászidőszakban. A természetvédelmi szakemberek számára azonban mindig nagy öröm, amikor „recsegő” hangja felcsendül. Népies elnevezése, a „kétkés madár” is hangjára utal, mely olyan, mint amikor kést vagy kaszát fennek, de tudományos neve (Crex crex) is hangutánzó szó. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft egyedenként.

Fotó: Adobe Stock

A fogolynál jóval kisebb és karcsúbb, a fürjnél valamivel termetesebb haris testhossza 22-26 cm, szárnyfesztávolsága 43-53 cm, tömege 135-190 g. Nyaka – arányait tekintve – hosszú, csőre rövidke és vaskos, tollruhája szürkés sárgásbarna, szemöldöksávja és nyakának alsó része kékesszürke, hasának keresztsávjai barnásvörösek. Némileg bizonytalan röpte közben feltűnnek vörösesbarna szárnyfoltjai és sajátosan lelógatott, hosszú lábai. A nemek nagyon hasonló megjelenésűek, de a hímek színezete markánsabb a tojókéhoz képest.

Mint írják, a hazai költőpopuláció tényleges mérete jelentős ingadozást mutathat, amely élőhelyeinek beszűkülésének, a nem megfelelő körültekintéssel végzett mezőgazdasági tevékenységek következtében és az egyre fokozódó csapadékszegénység miatt alakult ki. Az idei év viszont kifejezetten harisban gazdag, ugyanis a szokásos 1-2 éneklő hím helyett összesen 16 egyedet sikerült bemérniük a szakembereknek a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet különböző pontjain. A legtöbb udvarló az Inér-hát nevű terület mélyebb fekvésű részeiről került elő.

A harislét legfőbb ellensége az élőhelyek felaprózódása és eltűnése, az intenzív rétgazdálkodás, a költési időszakban végzett kaszálás és az idegenhonos özönnövények terjedése. Összefogással és a céltudatos természetvédelmi kezeléssel azonban megfékezhető hazai populációinak hanyatlása.

agrotrend.hu / Turista Magazin