Egyetemi tudással a vaddisznóállomány feltérképezésére

A vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszer kidolgozását tűzte ki célul a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erről szóló kutatási együttműködési megállapodást október 13-án a Vadászati és Természeti Világkiállításon írta alá Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke.

A hazai vaddisznóállomány tartós, afrikai sertéspestis (ASP) fertőzöttsége közvetlen veszélyt jelent a házi sertésekre. A betegség átterjedése akár a teljes hazai sertéshúsexport leállításához is vezethet.

fotó: pixabay.com

A Debreceni Egyetem és a Nébih közös kutatásában a magyarországi, jelentős gazdasági értékkel bíró vadállományok átfogó vizsgálatát tervezik. Ennek során a vaddisznók elhullott, valamint diagnosztikai elejtésből származó példányainak egyebek mellett nyál- és ürülékmintáit elemzik. A mikrobiális flóra legszélesebb feltérképezésével azokat a módosulásokat, eltéréseket keresik, amelyek később előre jelezhetik az állomány leromlását, a fertőzésre való nagyobb kitettséget.

A Debreceni Egyetem és a Nébih együttműködésének célja egy olyan érzékeny és költséghatékony monitoring rendszer kidolgozása, amely alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések – köztük az ASP –, továbbá az esetleges állatról emberre terjedő betegségek kimutatására, megelőzésére azáltal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását. A monitoring rendszer segíti az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

agrotrend.hu / Nébih

Kapcsolódó tartalom:

Következő

A Balaton jövője a tét

Előző

Utolsó napjához érkezik a világkiállítás