Egyedülálló élővilág és újabb fejlesztések a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Változatos növény- és állatvilágával, színes programkínálatával a Kiskunsági Nemzeti Park a kirándulók egyik kedvelt célpontja. Évente 100 ezer regisztrált látogatót fogadnak létesítményeikben és programjaikon, például a különböző szervezett túrákon, rendezvényeken, tanösvényeken vagy a kecskeméti Természet Házában.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontja, 25 tanösvénye, 6 bemutatóhelye, 2 erdei iskolája kínál kikapcsolódást az ide érkezőknek. Évről évre egyre népszerűbbek az igazgatóság szakvezetéses túrái, a gyalogos és kerékpáros túrák, kenutúrák, és a hobbifotósoknak szervezett programok – írja az agrártárca honlapja. A látogatókat olyan különleges élményekkel várják, mint a tiszavirág túra, vadvirág túra, részt vehetnek hajnali túzoklesen, darulesen, ellátogathatnak a különleges homokbuckákhoz, de kipróbálhatják magukat hajóskapitányként is a Tiszán.

A térség turisztikai vonzereje hamarosan tovább növekszik, hiszen rövidesen egy, a madárvilág bemutatását célzó fejlesztés veszi kezdetét a Csaj-tónál. Egy hajtánypálya kialakításával a látogatók a madarak zavarása nélkül tudnak majd bepillantani a különleges fajok életébe. A fejlesztés két ütemben valósul majd meg, és a hajtánypálya kialakítása mellett magában foglalja majd a töltések és gátak helyreállítását, valamint fogadóépületekkel és kiszolgáló létesítményekkel is bővül a terület. A beruházás első szakasza várhatóan 2022 tavaszára készül el.

Fotó: Daróczi Csaba

A csaj-tavi tórendszer mélyebb részein a hazánkon átvonuló liba- és récefajok ezrei táplálkoznak és pihennek vonulási időszakban, a sekélyebb részek pedig a gázló- és partimadaraknak nyújtanak tökéletes élőhelyet. A nádasokban hazánk gyakorlatilag összes gémféléje költ, a 4-es tóban kialakított mesterséges szigeten évente 5-700 pár dankasirály, 220-300 pár szerecsen sirály és 10-20 pár küszvágó csér költ. A természetvédelmi kezelésnek köszönhetően idén először a tórendszeren kialakított zátonyon a hazánkban fészkelő gulipán állomány kétharmada, mintegy 280 pár rakott fészket.

Fotó: Lóránt Miklós

A Kiskunsági Nemzeti Park egyik emblematikus madara a túzok, hiszen a Felső-Kiskunságban él a fokozottan védett faj hazai állományának nagy része. A szakemberek a legutóbbi felméréskor 569 példányt számoltak a szikes pusztákon. Jelenleges is zajlik a költés, a túzokcsibék nagy része ezekben a napokban kel ki. Mivel a túzok talajon fészkel, előszeretettel választja a magasabb füvű gyepeket, szántókat, vagy akár a gabona- és lucernatáblákat, ezért különösen fontos, hogy az érintett területeken a mezőgazdasági munkák során kiemelt figyelmet fordítsanak a túzokcsibékre. A fiókák ugyanis 6-8 hét alatt erősödnek meg annyira, hogy már képesek legyenek felrepülni.

Nem csupán páratlan madárvilágáról ismert a Kiskunsági Nemzeti Park, az igazgatóság vagyonkezelésében található a magyar házi bivaly legnagyobb állománya, több mint 1000 egyeddel. Emellett a magyar szürke szarvasmarha tenyésztése és genetikai állományának megőrzése is nagy múltra tekint vissza, jelenleg 7 tenyésztési vonalat tartanak fenn, Bugacon 4, Izsákon pedig 3 gulya legel.

Fotó: Kis Ferenc

A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították, azóta kiterjedése több mint másfélszeresére nőtt. A védett természetvédelmi területek száma pedig a kezdeti kettőről húszra emelkedett. A nemzetipark-igazgatóságok között a Kiskunsági rendelkezik a második legnagyobb kiterjedésű területtel a vagyonkezelésében lévő és a haszonbérbe adott területeket tekintve egyaránt.

agrotrend.hu / Agrárminisztérium