Egy nagy lépéssel kerülünk közelebb a körforgásos gazdasághoz

Nyilatkozta Raisz Anikó, az Energetikai Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára a Világgazdaság online kiadásában szerdán megjelent interjúban. Közölte: a jelenlegi egy szűkebb termékkörre érvényes gyártói felelősségi rendszer, és a befolyt környezetvédelmi termékdíj nem fedezi teljes mértékben a hulladékkezelés költségeit. Ugyanakkor a környezetvédelmi termékdíj rendszer egyrészt forrásteremtő, másrészt keresletbefolyásoló funkcióval rendelkezik, ami a fogyasztókat adott kereteken belül megpróbálta arra ösztönözni, hogy kevésbé környezetszennyező árukat vásároljanak.

Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer azonban csak forrásteremtő funkciót tölthet be, a gyártóknak a termékekből keletkező hulladékok megfelelő gyűjtésének és kezelésének költségeit kell teljes körűen viselni – tette hozzá.

A változás előnye, hogy forrást teremtett bizonyos tevékenységek elindításához. Az erre vonatkozó magyar jelentést az Európai Unió elfogadta. Ám az EU a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket vár el minden tagállamától – értesült a közleményből az Agro Napló.

Fotó: wikimedia

Az új rendszer a hulladékgazdálkodási szempontból nagyobb kihívást jelentő termékköröket, vagyis a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket és a fabútorokat érinti – ismertette.

Raisz Anikó kiemelte: azok a gyártók érzik meg erősebben a változást, amelyekre eddig nem vonatkozott kiterjesztett gyártói felelősség, ugyanis az új rendszer által érintett termékkör jóval szélesebb a korábbinál. Az új rendszerben a „szennyező fizet” elv alapján az adott gyártók felelnek majd a termékért annak teljes életciklusa során, beleértve a hulladékkezelés költségeit is.

A gyártó rendeletben meghatározott díjat fog fizetni a Mohu Mol Zrt.-nek, amely e bevétel terhére gondoskodik a hulladékok kezeléséről. Így ez a felelősség nem az államot, hanem a koncessziós társaságot fogja terhelni – jelezte. Megjegyezte: a változás az évente Magyarországon keletkező mintegy 20 millió tonna hulladék negyedét érinti, ám a rendszerbe bekerült mennyiség jelentősége a keletkezés jellemzői és így a gyűjtés logisztikai kihívásai, az értéke, az ártalmassága vagy a kezelési költsége szempontjából sokkal nagyobb.

Az építési, az ipari vagy a mezőgazdasági hulladék nem tartozik a koncessziós rendszerbe – tette hozzá. Raisz Anikó hangsúlyozta: a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésének költségeit a gyártók által megfizetett díj biztosítja, amelynek mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – mint független árszabályozó hatóság – javaslata alapján a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Egyes esetekben a díj magasabb lesz az eddigi termékdíjnál – például a gépjármű akkumulátorok esetében –, de lesz, ahol alacsonyabb. Az államtitkár tájékoztatása szerint a Mol felett a kontrollt egyrészt a MEKH garantálja, amely egyes díjakat saját hatáskörben, másokat javaslatként fogalmaz meg. Kontrollt jelent továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely a szerződések betartása felett őrködik, és a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek is van meghatározott jogköre.

Lesz ezenfelül műszaki képviselő is, aki a beruházásokat felügyeli, hiszen a Mohu Mol mintegy 200 milliárd forintos beruházást vállalt a következő évekre. Ezek közt egy hulladékégető is szerepel, mert 2035-re 10 százalékra kell csökkenteni a lerakott hulladék arányát. Ehhez energetikai hasznosításra is szükség van, mert a másik elvárás, a hulladéknak az anyagában történő 65 százalékos hasznosítása is jelentős feladat. Vagyis a realitás az, hogy a fennmaradó 25 százalék jelentős részének égetőbe kell kerülnie – mutatott rá Raisz Anikó.

Közölte: a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendelet már márciusban megjelent, hamarosan követi a díjrendelet is, és hátra vannak még a végrehajtási rendeletek. Fontosnak nevezte, hogy a koncessziós rendszer csak az évi mintegy 5 millió tonna hulladékra vonatkozik, az azon kívüli, háromszor ekkora mennyiség a szabadpiacon marad. Ráadásul a koncesszor feladata is csak a gyűjtésig, szállításig, előkezelésig, kezelésre való átadásig terjed.

A következő munkafolyamatok, például az ártalmatlanítás és hasznosítás már ismét szabadpiaciak lesznek, és a koncesszor saját feladatait is elláthatja koncesszori alvállalkozók segítségével. Raisz Anikó felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodás változása a lakosoknak nem jelent változást: a rezsicsökkentett díjak maradnak és a hulladékot továbbra is elszállítják.

agrotrend.hu / OTP Agrár