Csupán a világ 8%-a működik a körforgásos gazdaság szerint

A gazdasági rendszer, amelyben élünk, még mindig túlnyomórészt lineáris, azaz a nyersanyagokból gyártott termékek nagy részét felhasználásuk után el is dobjuk, azok nem kerülnek vissza a gazdasági körforgásba. Ennek alternatívája a körforgásos működés, amelynek lényege, hogy a termékek minél tovább maradjanak a gazdaság vérkeringésében, minél kevesebb új nyersanyagra legyen szükség. Ez megvalósítható úgy, hogy a tartós fogyasztási cikkeket időtállónak, javíthatónak tervezzük, illetve úgy, hogy élettartamuk végén a termékeket újrahasznosítjuk, az újak gyártásánál pedig lehetőség szerint újrahasznosított anyagokat használunk.

Ennek a modellnek a nemzetközi elterjedését vizsgálja a Circle Economy nevű amszterdami központú nonprofit szervezet, amely 2018-ban, a Világgazdasági Fórum davosi csúcstalálkozóján mutatta be először Circularity Gap Report elnevezésű, azóta évente nyilvánosságra hozott jelentését.

Lelassuló átállás, túlterhelt Föld

A nemrég megjelent 2022-es riport szerint a világgazdaság csupán 8%-ban körforgásos, ami ilyen formában fenntarthatatlan. Ez azt jelenti, hogy a felhasznált vagy elfogyasztott nyersanyagoknak mindössze 8%-át hasznosítjuk újra. Ráadásul a körforgásos működés felé tett lépések az utóbbi években lelassultak, azaz a pár évvel ezelőtti állapothoz képest nőtt a „körforgásos szakadék”. A klímapolitikában mérföldkőnek számító 2015-ös párizsi klímacsúcs óta nagyjából fél trillió tonna nyersanyagot fogyasztottunk – ez 70%-kal több, mint amit a Föld képes újratermelni.

A tudomány évtizedek óta hangsúlyozza a körforgásos gazdaság fontosságát, és egyre több vállalat is stratégiai szinten alkalmazza ezt a megközelítést, csökkentve ezzel a keletkező hulladék mennyiségét és a hulladék elégetése során keletkezett károsanyag-kibocsátást. Ha globálisan egyre több szereplőnek sikerül az átállás, fenntarthatóbb társadalmak jöhetnek létre, és sikerülhet a Párizsi Egyezményben rögzített 1,5 fok alatt tartani a globális felmelegedést.

Fotó: wikimedia
 

Körforgásos higiénia: búzaszalma és újrahasznosított kéztörlők

A higiéniai ipart is nagyban érinti a probléma, így az átállás érdekében a vállalatok érdekes innovációkkal rukkolnak elő.

Alternatív rostanyagok. Jelenleg a világon keletkező búzaszalma (a búza learatása után megmaradt szár maradvány) közel fele hulladékként végzi. A higiéniai papírtermékeket gyártó Essity ezt úgy próbálja kiküszöbölni, hogy a búzaszalmát alapanyagnak használja fel. Ezt egy mintegy 400 millió svéd koronás (12 milliárd forintos) befektetés tette lehetővé, amelynek során alternatív rosttechnológiát fejlesztettek ki. A Mannheimban található alternatív rostüzemben a pépet helyi gazdáktól származó búzaszalmából állítják elő, amelyből lakossági és ipari higiéniai papírtermékek készülnek.

A világ első kéztörlő-újrahasznosító szolgáltatása. A cég egyik legnagyobb márkája, a Tork, a papírkéztörlők területén vezetett be egy újrahasznosítási szolgáltatást. A PaperCircle vállalkozásoknak segít átállni a körforgásos gazdaságra azáltal, hogy összegyűjti és újrahasznosítja a használt papír kéztörlőket, így a hulladékból új papírtermékek születnek. Ezzel a megoldással a cégek a megtermelt hulladék mennyiségét akár 20%-kal, a keletkezett szén-dioxid-kibocsátást pedig legalább 40%-kal csökkenthetik. Mindez hozzájárul a vállalati emissziócsökkentési célok eléréséhez is.

Az Essity vállalta, hogy 2050-re eléri a nettó zéró kibocsátást, illetve több üzemében a fosszilis üzemanyagokat megújuló forrásokból származó hidrogénnel, biogázzal és geotermikus gőzzel helyettesíti. Elkötelezett emellett az ENSZ fenntarthatósági célok elérésében is, mint például a jóllét, a felelős fogyasztás, vagy a felelős vízfogyasztás területén.

agrotrend.hu / Store Insider