Brüsszel klímastratégiájával kivérezteti az európai gazdákat

Az élelmiszerek árának brutális emelkedéséhez, a tengerentúli import jelentős növekedéséhez és az európai gazdák versenyképességének lenullázásához vezetnek Brüsszel mezőgazdaságot érintő stratégiái, amelyeket a magyar baloldal is támogat – ismeri el saját vizsgálatában az Európai Bizottság. A lakosság ellátásának és a gazdák működésének veszélyeztetése ráadásul indokolatlan, mivel az agrárium károsanyag-kibocsátása harmadával sem csökkenne 2030-ra, az elért mérséklés csaknem fele ráadásul a világ más tájain jelenne meg.

Több mint egy évvel az európai zöldmegállapodáshoz (Green Deal) kapcsolódó Biodiverzitás és Farm to Fork (Termelőtől az asztalig) stratégiák bemutatása után megjelent ezek hatásvizsgálata. Az Európai Unió élelmiszer-ellátását és mezőgazdaságát 2030-ig alapjaiban meghatározó, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének nevéhez köthető stratégiákat korábban a tagállamok mellett a termelőket tömörítő nemzeti és uniós érdekképviseletek, valamint az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) is keményen bírálta – írja a Magyar Nemzet.

Most kiderült, a kritikák nem voltak alaptalanok: Brüsszel belső kutatóközpontja, a Joint Research Centre (JRC) a napokban a nyilvánosság mellőzésével publikált vizsgálatában világossá teszi, hogy a 2030-ig kitűzött fenntarthatósági, éghajlati célok csak részben teljesülnek, de súlyos károkat okozhatnak. Biztosra vehető, hogy az Európában gyártott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökken, a zsugorodó kínálat miatt az élelmiszerárak ötven–nyolcvan százalékkal is megemelkedhetnek, miközben a termelők önköltségének növekedése szinte teljesen lenullázná versenyképességüket. Szinte minden terméknél teret nyerne az import.

Fotó: pixabay.com

Jövedelmezővé válna az európai élelmiszer-előállítás kiszervezése a harmadik országokba, ahol a szigorodó európai fenntarthatósági szabályok nem érvényesek. A folyamat kevés eredménnyel kecsegtet: az uniós mezőgazdaság és élelmiszeripar károsanyag-kibocsátása a felvázolt forgatókönyvek szerint is legfeljebb 20-35 százalékkal csökkenne. A valóságban a csökkenés még kisebb, mivel annak ötven–hetven százaléka a világ más országaiban jelenne meg.

A stratégiák célja a gyorsított átállás a fenntarthatóbb, környezetkímélőbb élelmiszer-előállításra, illeszkedve az EU-s klímacélokhoz.

A legfőbb, magyar gazdálkodókat is sújtó tervek szerint ezek eléréséhez 2030-ig felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát, húsz százalékkal csökkenteni a műtrágyázást. A jelenleg 8,1 százalékos ökológiai gazdálkodás a termőterületek 25 százalékára terjedne ki, míg tíz százalékon átmenetileg vagy hosszabb távon megszűnne a termelés a biológiai sokszínűség érdekében.

Fotó: Mirkó István

A friss tanulmány megdöbbentő dolgokra mutat rá: a növényvédőszer-használat drasztikus csökkentéséből adódó költségeket elvinné a munkaerő, mivel jelenleg a peszticidek alternatívája a hagyományos gyomlálás. A rovarok okozta károk és a jóval kisebb mennyiség megtermelésére alkalmas ökológiai gazdálkodás kiterjesztése miatt a gabona- és a zöldség-gyümölcs kínálat akár negyedével, 15-24 százalékkal visszaesne, a hozamok erősen csökkennének. Közben az import csaknem negyven százalékkal nőne, nagyrészt Ukrajnából és Kanadából. Az állattartók kerülnének a lakossági szemléletformálás és a klímacélok célkeresztjébe: az állatjólét növelése és egyéb korlátozások hatására az állattartók önköltsége drasztikusan megnőne, az olcsó importtal nem tudnának versenyezni az európai termékek. Ezt a fogyasztók is megéreznék: legjobb esetben is 24 százalékkal nőne a marhahús, 43 százalékkal a sertéshús és 18 százalékkal a baromfihús fogyasztói ára.

A JRC a hatásokat figyelembe véve megállapította, hogy a klímacélok eléréséhez globális megoldásra van szükség, az eredmények elsősorban az új technológiákkal érhetők el, míg a szakpolitikai intézkedéseknél figyelembe kell venni, hogy minden gazdálkodónak súlyos nehézségeket hozhat a modellváltás évtizede.

Felháborodott az európai képviselet

Keményen bírálták Brüsszelt a termelőket tömörítő európai érdekképviseletek. A Copa–Cogeca rámutatott: a szinte titokban, a nyári szünetben publikált tanulmány teljes mértékben alátámasztja a gazdálkodók aggályait, így minden eszközzel megakadályozzák a stratégiák végrehajtását. Kiemelték: rendkívül fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Ezt minden gazdálkodó tudja, mivel ők tapasztalják leginkább a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárás káros következményeit. A fenntarthatóság ugyanakkor nem mehet a versenyképesség rovására.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet