Fenntarthatóság

Innováció

Balatoni nádasok: a méret rendben, a minőség viszont nagyon leromlott

Első osztályú nádas nagyjából tizedakkora területen van a tóban, mint két évtizeddel ezelőtt. Márpedig a nád minősége meghatározza a tó vízminőségét és élővilágát.

Az elmúlt évtizedekben nem csökkent a balatoni nádas mennyisége, a minőségével azonban komoly problémák vannak, és a törvényi védelem is ad okot némi aggodalomra – közölte érdeklődésünkre Pogonyi Piroska hidrobiológus. A balatoni nádasról 1958 óta állnak rendelkezésre hivatalos adatok, 1975-től pedig már légi fotók is alátámasztják a felméréseket – írta az Infostart. Legutóbb 2020-ban az új nádasminősítéshez készült légi felvétel, ez lesz majd a hivatalos nádtérkép, amelyet néhány héten belül vehet nyilvántartásba a természetvédelmi hatóság – ismertette a szakember.

„A jogi partvonalon belül az 1200 hektár ebben a legutóbbi felmérésben is érvényes volt – számolt be a mérések eredményeiről a hidrobiológus –, ebbe mind az öt nádasosztály benne van, sőt ebben a szándékosan kiirtott területek nagysága is szerepel. A jogi partvonalon kívül pedig 570 hektár a nádasok összes területe, ez az elmúlt 20 évben majdhogynem 150 hektárral nőtt.”

Fotó: MTI

Ez utóbbi a természetes partszakaszokon a magas vízállásnak köszönhető, többek között a Szigligeti medencében a Zala-torok környékén – tette hozzá. Területileg tehát nincsenek, a minőséget illetően azonban annál inkább vannak problémák. „Az első osztályú nádasokhoz 2003-ban még 311 hektár tartozott a tómederben, most meg 38-40, tehát ez csaknem a tizedére csökkent. Ugyanakkor a másod- meg a harmadosztályú nádasok területe romlott, ez egyértelmű minőségromlás. Kis területen folyik nádaratás, és ha nem aratják rendszeresen a nádast, akkor a gazdasági felhasználhatósága is nagyon gyorsan leromlik” – mondta Pogonyi Piroska.

De annak a nádasnak is rendkívül magas a természetvédelmi értéke, amely minősége miatt nem áll törvényi védelem alatt – hangsúlyozta. „Az, hogy a jogszabály előírja, hogy milyen szempontok alapján minősítjük a nádast, egy dolog, de attól még a biológiai sokfélesége nagy lehet, mert számos élőlénynek ad élőhelyet” – mondta.

A hidrobiológus kiemelte a jogi partvonalon belül, vagyis tulajdonképpen a vízben álló első, másod- és harmadosztályú nádasokat tilos irtani vagy károsítani, a kívül esőkre viszont az általános természetvédelmi törvény vonatkozik, ami Pomogyi Piroska szerint kevésbé erős védelmet jelent.

A víz és a nád minősége kéz a kézben járnak

A parti nádas meghatározó nem csak az élővilág, hanem a Balaton vízminőségének szempontjából is. A nád minősége és a vízminőség között egyértelmű az összefüggés, de a kutatások szerint a nád növekedése és terjeszkedése szempontjából a víz mélysége és az aljzat oxigénellátása is fontos.

A Balaton mentén a náddal borított területek nagysága valóban nem változik, a minőségre azonban nem mondható el ugyanez – hangsúlyozta Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési osztályának vezetője. A szakember az észak–déli és a part menti áramlások által a nádasokba vitt szerves anyagokra hívta fel a figyelmet, ahol sok van, ott oxigénhiányos környezet alakulhat ki.

Ha a partra merőlegesen építenek bármit, képtelenség kiszámítani, hol lesz iszaplerakódás. Ahol aztán a nád képtelen teret nyerni – tette hozzá. Pedig a Balatonnál a nád mint vizes élőhely kiemelt fontosságú, a legváltozatosabb és a legérzékenyebb élőhely ugyanis a parti régió, ami adott esetben a nyílt víz minőségét is befolyásolja – mondta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park osztályvezetője.

Védett madaraknak és emlősöknek mellett mikroszkopikus élővilágnak ad otthont a nád, például a balatoni szivacsnak, ami szűri a vizet. Ez azért is lényeges, mert a Balatonba érkező szennyeződések általában a part felől várhatóak, a parti régió így a szennyező anyagok visszatartásában, kiiktatásában nélkülözhetetlen – emelte ki Nagy Lajos. „Minden változás a partnál hatással lesz a tó egészére, ezért is fontos hogy az utolsó nádszálat is védjük” – mondta.

A védett és nem védett állatfajok sem képesek létezni élőhely nélkül, a nádas és a benne található életközösség kölcsönösen hat egymásra, ezt az egységet kell megóvni fenntartva az élőlények és az élőhelyek sokszínűségét – fogalmazott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési osztályának vezetője.

agrotrend.hu / Infostart

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Az Év Agrárembere támogatók

 
A különdíj támogatója
Erste Bank Hungary Zrt.
Partner
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Növényvédelem kategóriatámogató
Kwizda Agro Hungary Kft
Állattenyésztés kategóriatámogató
Bonafarm Zrt.
Szervező
Agrotrend Csoport Zrt.
Főtámogató
Limagrain Hungária Kft.
A Jövő Agrárszakembere kategóriatámogató
Mc’donalds
A közönségdíj támogatója
Agrármarketing Centrum
Vendéglátó partnerünk
La’ Róna Bisztró és Borbár
Szántóföldi növénytermesztés kategóriatámogató
Agro Masters Hungary Kft.
Autós partner
WALLIS MOTOR PEST
Borászati partner
Koch Borászat Kft.
ÖKO gazdálkodás kategóriatámogató
Debreceni Egyetem
Kertészet kategóriatámogató
Délalföldi Kertészek Szövetkezete
Erdőgazdálkodás kategóriatámogató
MEGOSZ
Agrárinnováció kategóriatámogató
Greenman Kft
Szakmai partner
Nyakas Farm
Fiatal Gazda kategóriatámogató
Lidea Hungary Kft.
Szakmai partner
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriatámogató
Master Good Kft.
 
Hirdetés

Facebook

Hirdetés