Az őszi erdők sztárvirága, a szépséges kikerics

A rózsaszínes-lilás szirmú őszi kikericcsel valószínűleg mindenki találkozik, aki ősszel járja az erdőket. Tudtad, hogy a virág latin nevét a méregkeverők hazájáról kapta? És azt, hogy ha valaki csicsikomát emleget, akkor erről a növényről beszél? Cikkünkben érdekességet gyűjtöttünk össze az őszi kikericsről.

Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) lilás-rózsaszínes színű virágaival az erdők dísze ilyentájt: augusztus végétől szeptemberig, októberig találkozhatunk vele szinte mindenhol az országban a nedves rétektől az erdei tisztásokon keresztül a legelőkig – írta a Turista Magazin. A növény főként a vizesebb, meszes talajon nő, leginkább napos vagy félárnyékos helyeken. Egyébként egész Közép- és Dél-Európában sűrűn előfordul, de Észak-Afrika nedves talajú térségeiben is lehet vele találkozni. Gumós, évelő növény. Nagyon könnyű összekeverni a krókusszal: a különbség, hogy utóbbinak csak három porzószála van, a kikericsnek viszont hat.

Az őszi kikericset egyebek mellett őszikének, vetővirágnak, kutyadöglesztőfűnek, zörgőgaznak, pücsökkomának és csicsikomának is nevezik. Levelei áprilisban jelennek meg, és akár a 30 cm-t is elérhetik, nyár elején azonban visszahúzódnak. Mire kinyílnak a virágok, a növény teljesen levéltelen lesz. Toktermése szintén tavasszal jelenik meg. Az érett magokat hangyák hordják szét. Az őszi kikerics gyakori és nem védett, ennek ellenére teljesen felesleges leszedni, mert gyorsan elhervad.

Fotó: Adobe Stock

A virág költőket is megihletett: gondoljunk csak Arany János versciklusára, az őszikékre, de valószínűleg Apollinaire Kikericsek című verse is róla kapta a címét. Amilyen szép, annyira mérgező – sőt, az egyik legmérgezőbb hazai vadontermő növény. A mondák szerint a nevét egy ókori városról, Colchis-ról kapta, ami a Fekete-tenger közelében feküdt, és egykor az ott élő méregkeverőkről volt híres. A király lánya, Médea, a híres boszorkány kikericset használt a bájitalok, mérgek elkészítéséhez. A növény egy földre hullott varázsitalcsepp nyomán sarjadt.

Akárhogy is, annyi biztos, hogy a növény minden egyes része mérgező, még a legelő állatok is elkerülik (bár a kecskék és a juhok kis mennyiségben fogyasztják). Érett magjában egy kolhicin nevű alkaloid található, ami gátolja a sejtosztódást. Manapság kísérleteznek vele daganatos betegségek kapcsán, bár egyelőre nincsenek pozitív eredmények.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság már most hétvégén is szervez kikericsleső túrát, de érdemes az elkövetkezendő hetekben figyelni a többi nemzetipark-igazgatóság oldalát is, ha szeretnénk közelebbről megismerkedni az őszi erdők sztárjával.

agrotrend.hu / Turista Magazin