Az erdő nem fák összessége, hanem ökológiai rendszer

A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen szereplői. A Pilisi Parkerdő az Állatok világnapja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás eredményeként kialakult élőhelyi sokszínűséggel biztosítja az erdei fauna számára a kedvező életfeltételeket és egyúttal azt, hogy az így kezelt erdők biodiverzitása, a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképessége növekedjen és tartósan fennmaradjon.

A fekete gólya 2014-es megjelenése és rendszeres visszatérése Visegrád környékére csakúgy, mint a rétisas fészekrakása Pilismarót közelében, világos bizonyíték arra, hogy Pilisi Parkerdő területe a természetközeli erdőgazdálkodás eredményeként kedvező élőhely a fokozottan védett fajok számára is.

fotó: Pilisi Parkerdő/Morvai Szilárd

Az erdőgazdaság által kezelt erdők számos állatfajnak adnak újra otthont: a Budai-hegységben néhány éve feltűnt a vadmacska, a Pilisi Parkerdőben gazdag denevérfauna él, a Visegrádi-hegységben és a Pilisben megtelepedet a mocsári teknős. A vizes élőhelyek védelmét szolgáló program a Pilisben és Visegrádi-hegységben található, több mint 100 erdei kistó rehabilitációjával nem csak a klímvadélemben fontos vízvisszatartást segíti, hanem az itteni gazdag állatviláguk fennmaradását is, hiszen ezek a vizes élőhelyek a fekete gólya táplálékát jelentő kétéltűek, valamint a hüllők kedvelt lakóhelyei. Az erdő védelmét, az ökológiai rendszer egyensúlyát segítik a Pilisi Parkerdő Zrt. madárvédelmi programja keretében létesített, különböző méretű és elhelyezésű odukat tartalmazó telepek, amelyek a rágcsálókra vadászó bagolyfélék mellett a hernyókat, rovarokat pusztító énekesmadaraknak, de mókusoknak, fokozottan védett peléknek, sőt, poszméheknek is lakóhelyet nyújtanak.

fotó: Pilisi Parkerdő

„Az elmúlt évtizedekben úgy alakítottuk át az erdők kezelését, hogy az erdőállományok szerkezete minél természetközelibb legyen, táji léptékben biztosítsuk a biodiverzitást. A Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 18 százalékát kivontuk az aktív faanyag-termelésből, így idővel másodlagos őserdővé alakulnak. A Pilisi Parkerdőben található Magyarország legnagyobb örökerdő-üzemmódú területe, közel 8000 hektár, amelynek állományszerkezete szintén az őserdőkéhez hasonlóvá válik. Az így létrejött élőhelyi sokszínűség az alapja és feltétele a változatos fauna kialakulásának, amely az erdők fennmaradásához, tartós ökológiai egyensúlyához járul hozzá” – mondta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese a világnap kapcsán.

Az élőhelyek és az élővilág védelmét az erdőlátogatók is segíthetik: ha kirándulásaik során nem térnek le a kijelölt turista-útvonalakról, kutyájukat – amennyiben négylábú barátjukkal érkeznek – pórázon vezetik és persze nem hagynak szemetet maguk után, akkor a nem zavarják meg a vad és az erdő nyugalmát, életmódját. Az erdőben ugyanis nem mi, emberek, hanem a vadon élő növény és állatfajok sokasága van otthon. Ha tiszteljük az erdőt, sem tudatosan, sem önszántunkon kívül nem teszünk kárt benne és szívesen látott, jó vendégei leszünk.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdő