Az elhullajtott agancsok engedély nélküli begyűjtése bűncselekménynek számít

Csak később, februárban, márciusban hullajtják el agancsukat a gímszarvasok. A bikák egykori ékessége azonban nem lehet bárki szabad prédája, mert az a területen vadászati joggal rendelkező társaság tulajdona. Az agancsokat írásos engedéllyel össze lehet szedni másnak is, annak híján törvényt szeg a gyűjtő.

Dacára annak, hogy még nem kezdték el hullajtani fejdíszüket a szarvasok, már bizonyos internetes közösségi felületeken megjelentek olyan posztok, amelyek az agancsok gyűjtésére biztatnak, előnyös árat kínálva annak, aki a hirdetőnek átadja azokat. B. Ferenc felsőtárkányi olvasónk szerint az ilyen „magányos” közzétételekkel szemben vannak olyanok, akik illegális gyűjtőcsapatokat szerveznek. ők azok, akik nagyban játszanak.

fotó: pixabay.com

– Visznek magukkal kutyát, és mikor meglátják a bikákat, a sűrű, fiatal erdőben megkergetik. Ahogy az agancs hozzáverődik a fához a sűrűben, leesik. Higgyék el, megéri annak, aki vállalja a kockázatot. Elég szép pénzre lehet szert tenni az elhullajtott agancsokból, főként annak, aki megszervezi a csapatokat – mondta.

A mátrai és a bükki erdőségek meghatározó vadja, a gímszarvas februárban kezdi hullajtani „fejdíszét”. Először az idősebb bikák, aztán a fiatalabbak, ám kiszámíthatatlan, hol ejtik le agancsukat, erre nincs „szabály”. Ebben az értelemben a véletlenen múlik, hol találja meg, aki keresi – tudtuk meg Kovács István Jánostól.

Az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára szerint ugyanakkor törvényt sért az, aki az adott területen vadászati jogosultsággal bíró társaságtól nem rendelkezik a gyűjtéshez írásbeli engedéllyel. Az elhullajtott agancs ugyanis az ő tulajdonuk. Nemcsak az szegi meg a törvényt, aki elviszi a szarvasok egykori fejdíszét, hanem az is, aki tőle megveszi. Orgazdaságnak minősül ugyanis az illegálisan megszerzett dolgok felvásárlása.

– Az erdőkben való illegális tevékenységnek számos egyéb negatív következménye is lehet. Előfordul, hogy a csapatokba szervezett gyűjtők terelgetik, hajtják a vadat. Durvább esetekben még az is megtörténik, hogy drótot feszítenek ki két fa közé, hogy a meghajtott szarvas agancsát az szakítsa le. Súlyos sérülést, akár koponyatörést is okozhatnak ezzel a vadnak. Szerintem ebben az esetben akár állatkínzásért is felelősségre vonható az elkövető. Jobb lenne, ha hagynák, hogy a csontfaló sejtek maguk végezzék a dolgukat. Egyébként pedig a vadászati törvény tiltja a vad szándékos zavarását – mondta a kamarai titkár.

Az állandó zavarás is hozzájárulhat, hogy a szarvasok nagy csapatokba verődnek. Egy több száz egyedből álló rudli már azzal hatalmas kárt tud okozni a földeken, hogy átvonul egy mezőgazdasági területen. A vonulás keresztezhet forgalmas közutat is, erre többször volt példa. Kérdés, hogy mire használják a hullajtott agancsot. A kamarai titkár elmondta, főleg dísztárgyakat készítenek belőle. Ami bent marad az erdőben, idővel elenyészik. Rágcsálók kezdik ki, a vaddisznók is megrágják.

agrotrend.hu / heol.hu