Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Fenntarthatóság

Innováció

Az agrárium helyzete az év elején nem túl rózsás

Friss elemzést tett közzé a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal a hazai mezőgazdaság helyzetéről.

Mint írták, a koronavírus okozta járvány a mezőgazdaságra nem volt számottevő, közvetlen hatással. Arra elsősorban az év eleji aszály, valamint fagykár, illetve a különböző állatbetegségek – madárinfluenza, sertéspestis – hatottak. 

fotó: pixabay.com

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 4,1, a beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból 4,6 százalékkal részesedett tavaly. A beruházási volumen elmaradt az előző évitől. Az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak 3,2 százaléka dolgozott 2020-ban, az arány nem változott az előző évihez képest. Emellett nőttek az élelmiszeripari beruházások az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A gazdaságok száma 2010 óta harmadával csökkent megyénkben is, ezzel párhuzamosan nőtt a művelt terület átlagos nagysága. A cégek vezetőinek átlagos életkora emelkedett, és köztük a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya szintén. A mezőgazdasági számlák adatai szerint az állattenyésztés volumene 1,3, a növénytermesztésé 3,3 százalékkal mérséklődött. A munkaerő-ráfordítás nagysága 5,9 százalékkal elmaradt az előző évihez képest. A termelői árak 7,4 százalékkal emelkedtek, a növényi termékek 11, az állatok és állati termékek 1,2 százalékkal drágultak.

Lényegesen drágult a napraforgó, a gabonafélék és a gyümölcsfélék ára. Kukoricából többet, búzából, napraforgóból és repcéből kevesebbet takarítottak be megyénkben is. A zöldségfélék mennyisége összességében nem változott, gyümölcsből viszont számottevően kevesebb termett, a tavaszi fagyoknak köszönhetően. 

A termőföldárak növekedése tovább folytatódott, országosan egy hektár szántóterületért átlagosan 1,6 millió forintot kellett fizetni, Tolna megyében 2,5 milliót. A legdrágább a gyümölcsös és a szőlőültetvény volt, ennek ára megyénkben még az 5 millió forintot is meghaladta, hektáronként. Országosan összesen 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, 3,7 százalékkal kevesebb, mint előző évben. Az értékesített mező- és erdőgazdasági terület közel háromnegyede szántó volt. 

A növénytermesztési ágazat teljesítményét negatívan befolyásolta többek között tavasszal a fagy, majd az aszály. A gabonafélék volumene 2,1 százalékkal lett kevesebb. A legfontosabb gabonanövényeink közül a búza termése 7 százalékkal csökkent. A gyümölcsfélék volumene a tavaszi fagyok okozta tetemes virág- és rügykár miatt jelentősen csökkent, a fontosabb gyümölcsfajok mindegyikét érintette a veszteség, az ágazat lényeges részét kitevő alma termesztése 25 százalékkal visszaesett. A szőlő mennyisége tíz százalékkal csökkent. Az állattenyésztés kibocsátását a koronavírus okozta járvány és az állat­egészségügyi vészhelyzetek – például afrikai sertéspestis, madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.

Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetvenezer–százezer forint körül van hektáronként, de ennél magasabb összegre is van példa. Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százötvenezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a bérleti díjak is jóval alacsonyabbak.

agrotrend.hu / teol.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés