Átadták a gödöllői Arbo Park turisztikai fejlesztéseit

A Pilisi Parkerdő egyik legizgalmasabb turisztikai központja a gödöllői erdészeti arborétum, azaz az Arbo Park. Az idén 120 éves erdészeti-tudományos célú növénygyűjtemény különlegessége, hogy a fajokat nem izoláltan találjuk meg – mint más arborétumokban –, hanem a velük kialakult társulásokban, természetes környezetükben. Az Arbo Park ökoturisztikai szolgáltatásai teljesen megújultak: látványos ismeretterjesztő játszótér épült, új információs táblák kerültek ki, interaktív tájékoztató rendszer épült, mindezt fitneszpark, új bútorgarnitúrák, pihenőhelyek, illemhely és mobil színpad egészítik ki.

A kedd délelőtti ünnepélyes átadón Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója mellett részt vett Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője, Vécsey László országgyűlési képviselő és Dr. Seregi János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyettese.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Az Arbo Park a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében, a „Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllői-dombság turisztikai termékkínálatát” című pályázat részeként újult meg. A projektgazda a Magyar Természetjáró Szövetség volt, a Pilisi Parkerdő Zrt. konzorciumi partnerként vett részt a pályázatban. A Budai-hegység, a Pilis és a Gödöllői-hegység több területet átölelő, nagyszabású projekt teljes költségvetése 1 078 970 645 forint volt, ebből a Pilisi Parkerdő fejlesztései 827 584 598 Ft-tal részesültek.

Mindebből az Arbo Park területén csaknem 90 millió forint értékben valósultak meg beruházások. Ezek közé tartozik egy minden igényt kielégítő erdei fitneszpark létesítése tucatnyi sporteszközzel, nyújtósorokkal, tológéppel, padokkal, kombinált bordásfallal, has- és hátpaddal stb. Megszületett az új erdei játszótér, speciálisan erre a helyre tervezett hintákkal, mászókákkal, mérleghintákkal, vadászlakkal, figurákkal. Ebből az összegből kialakítottak egy mobil színpadot, közel ötven pad-asztal garnitúrát, esőbeállót, támlás padokat, illetve a területhez tartozó illemhelyet is. Mindezek mellett teljesen megújult az arborétum információs rendszere is.

Reinitz Gábor vezérigazgató elmondta, hogy „nagy eredménynek tekintem a Gödöllői Erdészeti Arborétum Arbo Parkként történő megújítását, hiszen ide, a Gödöllői-dombság gyönyörű tájaira képes vonzani a látogatókat, és merem remélni, hogy Visegrád és a Pilis mellett ez lehet az egyik turisztikai centrum, amelyik segít abban, hogy az évi 30 millió látogató eloszlásával fenntarthatóbbá tegyük a természetjárást a Parkerdő területén”.

„Az erdők lettek a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontok. Az elmúlt évtized fejlesztései nélkül ezt a látogatószám-növekedést nem bírták volna el erdeink, megfelelő infrastruktúrával azonban az erdők képesek kiszolgálni a társadalmi igényeket úgy, hogy közben megőrizzük a természeti értékeket is” – hangsúlyozta beszédében Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Gödöllői Erdészeti Arborétum

Idén 120 éves Gödöllői Erdészeti Arborétum, a természetben megtalálható hazai fafajok és a nemesített erdészeti fajták egyik legfontosabb génbankja és vizsgálati helye.

A nagy múltra visszatekintő arborétum telepítését még 1902-ben kezdték meg az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác rendeletére. Eredeti célja a hazánkban nem erdőalkotó fafajok – elsősorban a talajmegkötő fenyőfélék – honosítása volt, azonban 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet új tudományos programot indított a területen. Kifejezetten erdészeti-tudományos célú növénygyűjtemény jött létre, melynek különlegessége, hogy a fajokat nem izoláltan találjuk meg – mint más arborétumokban –, hanem a velük kialakult társulásokban, természetes környezetükben. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdei fenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. A kutatásokra ma is aktívan használt területen százötvennél is több erdőtípus, úgynevezett „erdőkép” található.

Az utóbbi években látványosan megnőtt látogatottságú Erdészeti Arborétum kezelési és fenntartási feladatait a Pilisi Parkerdő Zrt. látta el. 2022-ben az arborétum – új nevén az Arbo Park – a Parkerdő által létrehozott Erdők a Közjóért Alapítvány üzemeltetésébe került. Az alapítvány és Pilisi Parkerdő közös célja a terület szolgáltatáskörének bővítése, az ismeretterjesztés, a szórakoztatás eszközeit felhasználva egy modern ökoturisztikai centrum létrehozása. Ezeket a célokat szolgálják a közelmúlt nagyszabású fejlesztései is.

Megújul a Parkerdő – turisztikai fejlesztések az elmúlt években

Az Arbo Park fejlesztése és a turisztikai pályázat egy nagyobb beruházássorozat része. A Pilisi Parkerdő nagyszabású ökoturisztikai fejlesztéseket valósított meg teljes területén, így Gödöllőn és a Gödöllői-dombságon kívül a Budai-, a Visegrádi-hegységben, a Pilisben vagy a Gerecse nyugati részén is.

Minderre azért van szükség, mert a Pilisi Parkerdő látogatottsága, turisztikai jelentősége hatalmas ütemben nőtt az elmúlt két évben. Tavaly már 32 millió látogatót regisztráltak a Pilisi Parkerdő mintegy 65 ezer hektárnyi erdőterületén. A Parkerdő mint felelős erdőgazdálkodó és fenntartó egyik legfontosabb feladata és küldetése, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát, a természetkárosítástól mentes, biztonságos erdőlátogatás lehetőségét az ide látogatók számára.

Ezzel kapcsolatban Reinitz Gábor kiemelte, hogy „ha belegondolunk ebbe a számba, egészen megdöbbentő, olyan, mintha Magyarország teljes lakossága, az újszülöttől a nyugdíjasig, évente három alkalommal kilátogatna a Pilisi Parkerdőbe. (…) Hosszú távon a Pilisi Parkerdő fenntartható természetközeli turizmusa érdekében újabb területeket, újabb, vonzó célpontokat, turistautakat kell megismertetnünk a természetbarátokkal”.

A Pilisi Parkerdő – küldetésével összhangban és rendszeres erdőgondozási tevékenységén túl – az elmúlt nyolc évben a következő beruházásokat hajtotta végre, hogy a Budapest környéki erdők a lehető legjobban és legtermészetesebben szolgálják az itt lakó több mint hárommillió ember és az ide látogató turisták kikapcsolódását.

Fotó: Pilisi Parkerdő

2014

Kőhegyi Menedékház felújítása
Pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak felújítása
Hármashatár-hegyi Erdei Iskola kialakítása
Fekete-hegyi Kulcsosház felújítása
Az Országos Kékkörhöz kapcsolódó 350 kilométernyi turistajelzés-rendszer újrafestése és felújítása
Pilis-tetői Boldog Özséb-kilátó kialakítása

2015

Piliscsabai Dévényi Antal-kilátó kialakítása
A gödöllői Pap Miska-kút forrás felújítása

2016

Pilis Bike, erdei kerékpáros úthálózat kialakítása
Guckler Károly-kilátópont kialakítása a Hármashatár-hegyen
Rotter Lajos Turistaház kialakítása a Hármashatár-hegyen
Prédikálószéki-kilátó kialakítása

2017

Tematikus játszótér kialakítása a Budakeszi Vadasparkban

2018

Pilis Ride, erdei lovas úthálózat kialakítása
Makovecz Imre-kilátó felújítása a Kis-Hárs-hegyen
Pilis Bike, erdei kerékpáros úthálózat bővítése
Guckler Károly tanösvény kialakítása

2019

Kárpát medencében őshonos háziállatok bemutatására alkalmas területet kialakítása a Budakeszi Vadasparkban
Macis játszótér felújítása a II. kerületben
Közjóléti fejlesztések a XVII. kerületi Keresztúri-erdőben
Kúttói-parkerdő kialakítása a XIX.kerületben
Közjóléti fejlesztések a XVI. kerületi Sashalmi erdőben

2020

A visegrádi Apátkúti-tó rekonstrukciója
Fekete István tanösvény kialakítása a Hárs-hegyen

2021

23 forrás felújítása a Parkerdő területén
Arborétum faház felújítása a Budakeszi Arborétumban
Anna-lak közösségi szálláshely kialakítása Telki határában
Kőhegyi Menedékház korszerűsítése
Játszótér és szabadtéri kondipark kialakítása a hűvösvölgyi Nagyréten
II. János Pál pápa emlékkereszt és székelykapu kialakítása a Budakeszi Arborétumban
Naplás-tavi-kilátó létesítése Budapest XVI. kerületében
Hidegvölgyi négyévszakos pihenőhely kialakítása
Parkerdei infrastruktúra megújítása a Parkerdő 1000 km-es turistaútvonal-hálózatán
Emlékerdő létesítése az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításának emlékére a Gödöllői Erdészeti Arborétumban
Emlékkereszt állítása az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére
Olimpiai cross MTB kerékpáros pálya létesítése Nagykovácsiban
Szilfa-tisztás fejlesztése Budakeszi határában
Bölcső-hegyi-kilátó Szentendre határában