Állami kézben maradnak az erdők

Újabb területen kezdett riogatásba az ellenzék, a híresztelésnek azonban ez alkalommal sincs semmilyen alapja. A Népszavában minap megjelent cikk szerint ugyanis az állami erdőgazdaságokra már kivetették hálójukat a NER-hez közeli üzletemberek, akik busás haszon reményében készek átvenni a területek feletti irányítást – írja a Magyar Nemzet. Több ellenzéki politikust is megszólaltatott a szerző, akik szerint borítékolható, hogy az Orbán-kormány hamarosan az egyik utolsó, jelentős állami vagyont is a baráti körének kezére játssza. Az igazság ugyanakkor az, hogy az ellenzéki találgatások ellenére semmilyen titkos privatizációs tervet nem rejteget a kormány a fiókban. Erről Zambó Péter, az Agrárminiszté­rium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára beszélt lapunknak.

A szakember szerint rá­adásul igencsak szűk látókörűek azok, akik kizárólag a gazdasági haszonszerzés irányából közelítik meg az állami erdők kezelésének kérdését. Az erdőgazdaságok éves szinten százmilliárd forintos kiadásra termelik meg a fedezetet, amelyből fenntartható módon kezelik az erdőket, 40-50 millió látogatót fogadó ökoturisztikai infrastruktúrát működtetnek, közfoglalkoztatási, szociális tüzelőanyag- és fásítási kezdeményezésekben vesznek részt, természetvédelmi programokat valósítanak meg. 

– Az állami erdőgazdaságokon keresztül az állam kezében fontos eszköz van a magyar erdők jövőjének alakítása szempontjából. A társaságok pedig olyan közcélú tevékenységekre teremtik elő a fedezetet, amelyekre egyébként a költségvetésnek kellene azonos nagyságban áldoznia – emelte ki a szakember. Majd hozzátette: jól működő rendszerről van szó, amelynek alapjaiban történő megváltoztatását semmi sem indokolja.

Fotó: Magyar Nemzet

Alaptalanok a pletykák

Az államtitkár szerint alaptalanok azok a pletykák, amelyek szerint az állami erdőgazdaságok működésképtelenségéről, súlyos működési problémákról és elégedetlenségről szólnak. Ezzel szemben a társaságok a pandémia idején felmerült váratlan helyzetre is jól tudtak reagálni, a hirtelen fellépő fa­piaci zavarok ellenére biztosítani tudták a stabil működést. – Nem tudom, honnan származnak az adatai azoknak a „névtelen forrásoknak”, amelyekre a kérdéses cikkekben hivatkoznak, de a tény az, hogy 2020 és 2021 között kevesebb mint négy százalék volt a létszámcsökkenés az erdőgazdasági cégcsoportban, ami főként a nyugdíjazásokkal függ össze – jegyezte meg Zambó Péter. 

Az államtitkár úgy véli, a témát felkaroló ellenzéki politikusok az állami erdőgazdálkodással kapcsolatos teljes tájékozatlanságukról tesznek tanúbizonyságot a megszólalásaikban.Az időről időre felmerülő ellenzéki kritika ellenére Zambó Péter szerint jelentős eredményeket sikerült elérni az ágazatban. – A magyar kormánynak és az erdőgazdálkodásnak megvannak a válaszai a kihívásokra, köztük legfontosabbként az erdők termőhelyi viszonyait megváltoztató klímaváltozásra. Téved az, aki a jelenlegi állapot konzerválásával akarja fenntartani természeti örökségünket, hiszen a környezet változik. Az alkalmazkodást segítő aktív emberi beavatkozás nélkül vannak igazán veszélyben az erdők – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy az erdőgazdálkodás teljes leállítását követelő kezdeményezések már az Európai Bizottságban is megjelentek. Az államtitkár szerint az európai és a hazai jogrend betartása mellett az erdők létét közel sem a helyi gazdálkodás veszélyezteti, hanem a globális változások. 

– Valóban számos kihívás előtt állunk. Gondoljunk az elmúlt évek aszályos időszakaira vagy akár csak az idei kora tavaszi csapadékhiányra, az inváziós fajok megjelenésére vagy az elszaporodó károsítókra! Pont ezek miatt a változások miatt azonban nem a csodaváró konzerválás a feladatunk, hanem az alkalmazkodás aktív elősegítése – hívta fel a figyelmet.

Harminchatezer sorfa elültetése

Az elmúlt években zajlott szemléletváltás eredményei szemmel látha­tók. Az Agrárminisztérium 2019-ben hirdette meg az Országfásítási programot, ezt követően pedig elindult a Településfásítási program is, amelyen keresztül az ország településeinek közel felére kiterjesztették a fásítási mozgalmat. 

Ez utóbbi keretében két év alatt összesen másfél milliárd forintot fordított a tárca kistelepülések zöldítésére, összesen 36 ezer sorfa elültetésével. 

– A rendszerváltozás óta nem volt ekkora fásítási kezdeményezés az országban. Ennek is köszönhető, hogy az országnak már a 25,4 százalékát teszi ki az erdei fákkal vagy cserjékkel borított vegetáció – mutatott rá az államtitkár.

Minden évben bővül a vagyon

Hazánk kifejezett célja, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak az új és a meglévő erdőterületek. Zambó Péter jelezte, bár a cél elérése alapve­tően nem az erdőgazdálkodáson múlik, az erdők szerepe ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen a kérdésben. Az erdőgazdálkodás ugyanis az egyetlen ágazat, amelynek a szénforgalma negatív előjelű, vagyis több szenet köt meg az erdő, mint amekkora kibocsátással jár a gazdálkodás. Az egyenleg jelenleg évi 4,5-5 millió tonna szén megkötését jelenti. 

– A cél az, hogy ezt a kapacitást megőrizzük, sőt az erdőtelepítésekkel növeljük, és akkor a magyar erdők képesek lesznek az ország maradék kibocsátásainak ellensúlyozására, így reális cél, hogy a kibocsátási egyenleg nulla legyen – mondta. 

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében az állami erdőgazdaságok minden megyében létrehozták az „újszülöttek erdejét”. A kezdeményezésnek köszönhetően tíz éven át minden évben mintegy 150 hektárral bővül a hazai erdővagyon. Ez a program is jó példája annak, hogy mennyire fontos a társadalom megszólítása és bevonása az ország környezeti állapotának megőrzésébe.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet