Fenntarthatóság
Innováció
Akvapónia a gyakorlatban
Akár a város közepén is megtermelhető a friss zöldség, ráadásul még termőföldre sincs hozzá szükség. Az úgynevezett akvapóniás rendszerek elterjedése alaposan átformálhatja a mezőgazdaságról alkotott korábbi képet.
Új termesztési technológia változtathatja meg a világ mezőgazdaságát. A hagyományos, termőföldhöz kötött termelés mellett számos kísérlet indult arra, hogy miként lehet vízben, illetve vertikálisan, felfelé építkezve megtermelni az élelmiszert – írta a Magyar Nemzet. Bár hazánkban egyelőre gyerekcipőben járnak az effajta kezdeményezések, a világ számos pontján bizonyították már, hogy van perspektíva a hidropóniás rendszerekben. Ennek lényege, hogy a termesztés során nincs szükség földre, a növények egy speciális tápanyagokat tartalmazó oldatban fejlődnek. Ennek egy továbbfejlesztett változata az úgynevezetett akvapónia. Ez a kifejezés egy olyan intenzív növénytermesztési módot takar, amely során a víz folyamatosan kering a kavicságyba ültetett növények tálcái alatt az üvegházban.
Különlegessége azonban nem csak ebben rejlik. Az akvapóniás rendszerekben egy haltartály is található, a halak trágyája táplálja a növényeket, amelyek cserébe megtisztítják a vizet, ami visszakerül a tartályba. A rendszer a digitalizációnak köszönhetően a hagyományos kertészeteknél lényegesen kevesebb emberi munkaerőt igényel.
Fotó: AFP
Bár kétségkívül számos kihívással kell megküzdeni egy ilyen vertikális farm működtetése során, megfelelő tudással és innovációval sikeres lehet a kezdeményezés. Az Egyesült Államokban húsz évvel ezelőtt indították el az első kereskedelmi termelésre létrehozott rendszert, Japánban pedig olyannyira bevált a technológia, hogy a szigetországban csaknem teljesen áttértek az akvapóniás, vertikális zöldségtermesztésre. Japánban jelenleg kétszáz ilyen „salátagyár” működik. Hazánkban egyelőre csak kísérleti telepek működnek, illetve néhány hobbikertész saját otthonában rendezett be háztáji „ültetvényt”. A régiónkban ugyanakkor Európa legnagyobb akvapóniafarmja épül.
A cseh Future Farming vállalat Brünnben (Brno) megvalósított beruházása már el is kezdődött. Az első, háromezer négyzetméter alapterületű blokkban már folyik a zöldségtermesztés és a haltenyésztés, s hamarosan a második blokk is készen áll a próbaüzemre. Ha a másik két blokk is üzemkész lesz, a farmról napi 2,1 tonna zöldség és évi 320 tonna hal kerülhet a piacra.
Az akvapónia legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a fogyasztókat mindennap friss áruval tudja ellátni, a termesztés ugyanis az év minden napján folyamatosan zajlik. A cseh szakemberek szerint egy ezer négyzetméteres akvapóniás farmon egy év alatt ugyanannyi zöldséget lehet megtermelni, mint egy 18 ezer négyzetméteres, hagyományos gazdaságban, a halhozam pedig nagyjából egy húszhektáros halastónak felel meg. További nagy előnye, hogy bárhol felállítható, akár a város közepén is kiépíthető a friss zöldséget és halat termelő egység.
agrotrend.hu / Magyar Nemzet