A világkiállításra is bőven jutott a Somogyban hullajtott agancsokból

Ahogy a nagykönyvben meg van írva, úgy indult az idei szarvasbőgés a Sefag Zrt. területein. A 103 ezer hektáron gazdálkodó cég a hétvégén trófeaszemlét tart, ám az előzetes tapasztalatok alapján már látszik, hogy jobb a felhozatal, mint az elmúlt tizenöt évben.

Bár már augusztus 20-a előtt is lehetett szarvasbőgést hallani a megyében, hozzáértők szerint a gímbikák párosodási hajlandósága nem kezdődött korábban a szokásosnál. Augusztusban csupán az előbőgést hallhattuk.

fotó: pixabay.com

– A szarvasbőgés intenzitását és eloszlását nem befolyásolta jelentősen idén a szárazság, ám a szarvasok azokon a területeken tartózkodtak, amelyeken több élelmet és vizet találtak. A szarvasbőgés idején is inkább az erdőben voltak megfigyelhetők, a nyitottabb részekre, a kiszáradt mezőkre, gyepekre később és ritkábban léptek ki. Emiatt gyakran nehezebb volt „hozzáférni” a bikákhoz – mondta Balog Tamás, a Sefag Zrt. vadgazdálkodási és turisztikai osztályvezető helyettese. A gímbikák 120 napos agancsépítési folyamata igénybe veszi az állatok szervezetét. A szakértők szerint a szárazság nem feltétlenül befolyásolta kedvezőtlenül az agancsok tömegének alakulását: vélhetően a sok napfény és a D-vitamin inkább elősegítette azok növekedését.

– Ez egy örök dilemma, hogy mi tesz jót vagy rosszat a gímbikáknak az agancsépítés 120 napja alatt, ám tapasztalatok azt mutatják, hogy az enyhe telek és a jó makktermés is nagyban hozzájárul az agancs fejlődéséhez. Annak ellenére, hogy kétségek között kezdtük meg a bőgés időszakát, az elmúlt tizenöt év legjobb idényének értékelhetjük az ideit a trófeaminőség tekintetében – mondta az osztályvezető-helyettes. Az átlagosnál jóval több kapitális gímbikát ejtettek el 12 kilogrammos trófeatömeg felett. Sok köztük aranyérmes agancs, ami az állomány magas minőségét jelenti. A Nagysalléri Vadásznap előtt, a megyei bírálaton 13,46 kilogrammos trófea vitte a prímet, és két gímbikát is 240 nemzetközi pont felett értékeltek, tehát a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedőnek számítanak.

– Több mint száznyolcvan gímbika esett el a Sefag Zrt. területein. Többségük az öreg korosztályból került ki, ami azt jelenti, hogy 12 éves vagy annál idősebb állatokat ejtettünk el. Országosan elmondható, hogy az élvonalba tartozunk, hazánkban talán nincs is párja az ilyen nagyarányú idős bikát tartó területeknek – tette hozzá Balog Tamás, aki felhívta még a figyelmet a jelenleg tapasztalható metszéspontra, amely azt jelenti, hogy a gímbikák még bőgnek, és a dámbikák is elkezdtek „barcogni”. Néhány napig még együtt hallatják hangjukat, bár a gímeknél már lecsengőben van a párzási hajlandóság.

Hatszázötven kiló hullajtott agancsot küldtek a megyéből a világkiállításra

Hatszázötven kilogrammnyi sefagos gyűjtésű hullajtott agancsot is küldtek a Budapesti Vadászati Világkiállítás szarvasfejet formázó kapujához.

– Komolyan részt veszünk a rendezvényen, egy konzorcium is alakult a Sefag Zrt. vezetésével, amelynek tagjai között megtaláljuk a Balatoni Hajózási Zrt.-t, a Kaszó Zrt.-t, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet, a Vadászkamarát és Kassai Lajos lovasíjászt is. Budapesten két helyen is képviseltetjük magunkat közös kitelepüléssel. A közös Állami Erdőgazdasági Standon és az Erdővarázs programban is részt veszünk – tájékoztatott Balog Tamás.

Ketten is megcsillogtatták tudásukat Somogyban a bőgőbajnokok közül

Budapesten, a vadászati világkiállítás keretében rendezték meg a Szarvasbőgő Európa Bajnokságot, amelyen a házigazda magyar csapat megnyerte a csapatversenyt. Egyéniben mindhárom résztvevő az első hat között végzett. Ketten közülük Somogyban is megcsillogtatták bőgőtudásukat a Sefag Zrt. által rendezett családi napon. A magyar csapatból Kasper Áron és Czakó Attila voltak itt. A somogyi rendezvényen a verseny moderátora és felkészítőjük, Erdélyi Tamás volt. A Sefag Zrt. nagyon büszke Istiván Attilára, mert a Ropolyban rendezett bőgőversenyben ő jeleskedett a leginkább.

agrotrend.hu / sonline.hu