A tongai vulkánkitörés megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét

A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH Földfizikai és űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak vezetésével.

Az ELKH FI Légkörfizika kutatási egységének munkatársai a vulkáni felhő kiemelkedő elektromos aktivitásának újabb nem mindennapi következményére derítettek fényt – írták az ELKH MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A nemzetközi együttműködésben megvalósult kutatásról szóló tanulmány a közelmúltban jelent meg a JGR Atmospheres című szakfolyóiratban.

Fotó: Maxar / Getty Images / AFP

A tanulmány szerint a vulkánkitörés fő fázisában, 2022. január 15-én magyar idő szerint reggel 6 és 7 óra között két alkalommal is olyan jelentős mennyiségű elektromos többlettöltés jutott a földfelszínre a vulkáni felhőből, hogy az globálisan mintegy 15 százalékkal megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét, alkalmanként 5-10 percig.

A víz alatti vulkán tavaly januári kitörése extrém mérete, energiája, valamint a légkörre gyakorolt sokféle és összetett hatása révén kiemelkedik a hasonló események sorából.

A vulkán óriási töltésgenerátorként működött, amelynek teljesítménye összemérhető volt a bolygószerte éppen aktív összes zivatar és elektromosan töltött csapadékfelhő együttes hatásával. Ez a földfelszín töltésének megnövekedését okozta, amit különböző amerikai és európai mérőállomások – köztük a Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium – egyidejűleg észleltek – írták.

A beszámoló szerint a Hunga Tonga-vulkán kitöréséhez kapcsolódó mostani kutatási eredmények azért kiemelkedő jelentőségűek, mert a magyar szakemberek elsőként alkalmaztak olyan adatfeldolgozó módszert, amely – a különböző mérőhelyeken működő eltérő mérési technológiák és a fennálló jelentős mértékű helyi zavarok ellenére – lehetővé tette a helyi változásokkal azonos nagyságrendbe eső, azok között elveszni hajlamos globális jel azonosítását.

A globális mérések rendelkezésre állása óta a szakemberek a Hunga Tonga-vulkán tavalyi kitörése során regisztrálták a legnagyobb villámaktivitást. Az FI kutatói a tanulmányban a kitörési felhőben megfigyelt villámaktivitás néhány további vonatkozására is kitérnek. Többek között igazolták, hogy a vulkáni villámok rádióhullámai a földfelszín és az ionoszféra alja közötti térrészben megfigyelhető Schumann-rezonanciákat a globális villámaktivitást meghaladó, meghatározó mértékben gerjesztették. A Schumann-rezonanciák vizsgálata szintén az éghajlatkutatás hatékony eszköze a kutatócsoport egy másik, nemrég megjelent tanulmánya szerint.

Az FI munkatársai rámutattak, hogy a villámok intenzitásának és eloszlásának változásai szoros kapcsolatban állnak a kitörés közben bekövetkező robbanásokkal, és segítségükkel következtetni lehet a kitörés dinamikájának részleteire. A villámaktivitás alapján a kitörés fő fázisának egy lehetséges forgatókönyvét is megadták, amelynek több elemét egy a hazai kutatásokkal párhuzamosan készült és amerikai vulkanológusok által szintén a közelmúltban közölt publikáció is megerősítette.

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai vulkán 2022. január 15-én tört ki a tenger fenekén mintegy 200 atombomba erejével.

Egy új-zélandi tudósok vezette kutatócsoport 2022. novemberében azt közölte, hogy vizsgálataik alapján ez a vulkánkitörés volt a valaha mért legnagyobb. A vulkánkitörés csaknem tíz köbkilométernyi anyagot lövellt ki. A vulkáni törmelék és hamu több mint 40 kilométer magasra jutott fel a légkörbe.

agrotrend.hu / MTI