A Mezőgazdasági Bizottság EP képviselői a jelen formájában elutasították a természethelyreállítási rendelet tervezetét

Több tényező következménye ez: ilyen az Európai Néppárt május 5-én elfogadott álláspontja, ami szintén elutasítja a jogszabály tervezetet, valamint az ezt követő lobbitevékenység, amely annak érdekében folyt, hogy más képviselőcsoportok is így döntsenek. Ennek eredményeképpen több képviselőcsoport (pl.: Európai Konzervatívok és Reformerek, Identitás és Demokrácia, Megújuló Európa) tagjainak jelentős része az említett Bizottságokban az elutasítás mellett szavazott.

Fotó: AM / KASZÓ Zrt.

Ugyan ezek az eredmények nagyon erős üzenetet közvetítenek az általános politikai vezetés számára, sem a COMAGRI, sem a COMPECH nem rendelkezik teljes hatáskörrel az őket érintő releváns törvénycikkelyekkel kapcsolatban. Tehát az átfogó javaslat két bizottság általi egyértelmű elutasításáról van szó, és nem arról, hogy a gazdák és halászok -a jogszabály megvalósíthatósága és észszerűsége miatti – aggályai a részletszabályok tekintetében nem kerültek meghallgatásra. 

A Copa-Cogeca (továbbiakban: CC) – mint az egyik legnagyobb európai mezőgazdasági és erdészeti érdekképviseleti szervezet – a COMAGRI-ban egyértelműen az elutasítás mellett foglalt állást. Véleményük szerint a jelenlegi kedvezőtlen helyzet két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a Bizottság eredeti javaslata kezdettől fogva nem a valóságon alapul az úgynevezett „romlásmentességre”, a „nem teljesítés” kritériumaira, a finanszírozásra, valamint a kiemelt termelési célú mezőgazdasági és erdőgazdasági területek aktív használatának megszüntetésére irányuló célkitűzések vonatkozásában.

A második probléma az volt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nem rendelkezett teljes hatáskörrel a tagjainak munkája szempontjából legrelevánsabb cikkelyekben, azaz az agrárökoszisztémákról és az erdei ökoszisztémákról szóló 9. és 10. cikkben.

A CC „prioritási” listában tette közzé aggályait a Tervezettel kapcsolatban – elsősorban a mező- és erdőgazdaságra fókuszálva – a dokumentum a Natura területetek károsodásának megakadályozásával, a már említett „nem teljesítési” kritériumaival a finanszírozással, az elvégzett hatásvizsgálattal, valamint a mezőgazdasági és az erdei ökoszisztémák helyreállításával foglalkozik.

A továbbiakban részletesebben a fenti prioritáslista erdők szempontjából jelentősebb megállapításaival foglalkozunk.

Natura 2000 területekkel foglalkozó prioritás: A Tervezet két előírást tartalmaz az ökoszisztémák állapotának romlásmentességére vonatkozóan. Mindkettő a Natura 2000 hálózaton kívüli, tehát jogilag nem védett területekre vonatkozik. Bár ez az intézkedés a természet helyreállítására szánt pénzeszközök körültekintő felhasználását hivatott biztosítani, nem a társadalmunk jelenlegi reális igényei alapján készült. Következményei óriásiak a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, az akvakultúrára, és az alapvető infrastrukturális szükségletekre nézve. A nem Natura 2000 területeken lehetséges ugyan a helyreállítás, de azt várni, hogy a jelenleg aktív gazdálkodás alatt álló területek állapota ne romoljon, irreális. Ez azt is eredményezheti, hogy mind a jelenlegi erdőgazdálkodási, mind a mezőgazdasági földhasználat ellehetetlenedik. Emiatt a CC javaslata szerint a „romlásmentességi” elvet a Natura 2000 hálózatra kell korlátozni.

Egyébiránt ez idáig még az sem tisztázódott le, hogy mit kell kezdeni a sok, intenzív használat alatt álló a Natura 2000-es faültetvénnyel és kultúrerdővel (és pl. szántóval), amelyek a sajátos kijelölési módszer miatt kerültek be a hálózatba.

A második -ún. „nem teljesítés” kritériumokra vonatkozó – prioritás szerint egyértelmű, hogy szükség van élőhely-helyreállításra, viszont a helyreállítási célok nem teljesülése esetén biztosítani kell a kellő rugalmasságot, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megfelelően felkészüljenek a területükre gyakorolt éghajlati hatásokra. Ez a mezőgazdasági és erdei ökoszisztémák esetén is kiemelten szükséges.

A CC a finanszírozásra vonatkozóan hangsúlyozza, hogy a Tervezet ugyan tartalmaz ajánlásokat, de az már most egyértelműen látható, hogy ahhoz, hogy a terv megfelelően végrehajtható legyen az erdei ökoszisztémák esetében is, a Bizottságnak konkrét, célzott uniós helyreállítási Alapot kell létrehoznia, mielőtt bármilyen célt meghatározna vagy jogilag kötelezővé tenne.

A Tervezetre vonatkozó közös nyilatkozat szerint az intézkedések hatásaként a költség-haszon arány 8:1 lesz, azaz minden elköltött euróból 8 euró megtérül a társadalom számára. Jól hangzó kijelentés, de a CC szerint ez nem igazán tükrözi a valóságot. A lakosság egésze számára kétségkívül előnyökkel járnak a tervezett intézkedések, de a társadalmi és gazdasági költségek a mezőgazdasági és erdészeti ágazatra, valamint a vidéki közösségekre hárulnak majd. Nagyon fontos lenne a pontos, realitáson alapuló hatásvizsgálat elkészítése.

A CC a Rendelet tervezet élőhelyvédelmi irányelvben felsorolt élőhelytípusok közé nem tartozó erdei ökoszisztémák helyreállításával foglalkozó 10. cikkével kapcsolatban is aggályokat fogalmaz meg a prioritási lista hatodik pontjában. A Tervezetnek tisztázni kell ezen egyéb erdei ökoszisztémák helyreállításának célját, tiszteletben kell tartania a tagállami sajátosságokat, és a nemzetközileg is elfogadott mutatókra kell összpontosítania. Ha ez a cikkely a FAO meghatározása szerinti valamennyi erdőre kiterjed, fontos a fenntarthatóság valamennyi pillérének elismerése. A meglévő védett területek hálózatán kívüli élőhelyek helyreállítására irányuló erőfeszítéseknek biztosítaniuk kell a harmonikus egyensúlyt a fenntartható fejlődés – többek között az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás, az energia, az élelmezésbiztonság és az elfogadható zöld átmenethez szükséges faanyag– elérésére irányuló egyidejű érdekekkel. Az erdők többféle ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó kapacitásának támogatása a védett területek hálózatán kívül eső területek helyreállításának egyik elismert fő célkitűzése kell, hogy legyen.

A Környezetvédelmi Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (COMENVI) – amely ebben az ügyben vezető szerepet tölt be – a június 15-én tartandó ülésén szavaz a jogszabály tervezetről. A plenáris szavazásra pedig várhatóan a nyári szünet előtt, a strasbourgi ülésen (július 10-14.) kerül sor. A „háború” ezen az eseményen fog eldőlni.

A Természethelyreállítás rendelet tervezetéről szóló javaslattal kapcsolatos korábbi írásaink (2022-12-05 és 2022-08-15) a NAK honlapján elérhetők.

agrotrend.hu / NAK/Erdészet