A megújuló energiaforrások segítik az energiabiztonság fenntartását

Az ÁSZ szakértői a hazai energiaszolgáltatás helyzetét értékelve részletes elemzésben mutatják be a Nemzeti Energiastratégiát és az energiaszektor átrendeződésének hatását is a szolgáltatás minőségére és a társadalomra.

A világ energiarendszerében az orosz-ukrán háború jelentős zavarokhoz vezetett: az egyre magasabb energiaárak jelentősen növelik az inflációt, és fokozódnak az energiabiztonsággal kapcsolatos aggályok, előtérbe helyezve az egyforrású energia-importtól való függőség mérséklését.

Fotó: Pixabay

Magyarország energiahordozóinak jelentős része behozatalból származik, a kőolaj és a földgáz esetében ez az arány 85-88 százalék között alakult az elmúlt években. A teljes energia-felhasználás nettó import aránya azonban csak 60 százalék, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy a hazai villamosenergia termelés közel felét a nukleáris energia, a Paksi erőmű adja.

A magyar Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célkitűzései az ellátásbiztonság megerősítése, a lakosság számára megfizethető és fenntartható energia szolgáltatása. Stratégiai cél az is, hogy 2030-ra az ország villamosenergia termelésének 90 százaléka szén-dioxid-mentesen valósulhasson meg.

Ezt az atomenergia és a megújuló energiaforrások – ezen belül elsődlegesen naperőművek – együttes alkalmazásával célszerű elérni. Mindezekért kulcsfontosságú a Nemzeti Energiastratégia eredeti intézkedési irányaival összhangban olyan alternatív tervek kidolgozása, amelyek célja az energia-import források diverzifikálása, a megújuló energiatermelésre való átállás tervezettnél gyorsabb megvalósítása reziliensebb energiarendszerrel és integrációval, valamint az energiatakarékosságot előmozdító intézkedésekkel.

Annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés eredményeinek hosszútávú fenntarthatóságát biztosítani lehessen, szükség van a megújuló energiatermelés alkalmazásának, az épületek, köztük a nagyszámú lakóingatlanok energiahatékonysági fejlesztésének támogatására, valamint a fogyasztók energiatudatos szemléletváltását elősegítő programokra. A fenti célkitűzésekkel kapcsolatban a Nemzeti Energiastratégiában szereplő ún. zászlóshajó-projektek tartalmaznak intézkedéseket és indikátorértékeket.

A kiéleződött ellátásbiztonsági kockázatok az energia készletezési, tartalékolási stratégiák fontosságára is felhívják a figyelmet. A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos megnövekedett világpiaci kockázatok sürgetőbbé teszik a magyar Nemzeti Energiastratégia céljainak megvalósítását, az energiaszuverenitás és a megfizethetőség céljait is szem előtt tartva. A megújuló energiaforrások arányának növelése nemcsak hosszú távon szolgálja a környezeti fenntarthatóságot, hanem már rövid távon is az energiabiztonság fenntarthatóságának egyik záloga.

A teljes elemzés itt érhető el.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet