Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Fenntarthatóság

Innováció

A környezetszennyezés legnagyobb részét a műanyag teszi ki

A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.

A világon évente 176 ezer tonna műanyag mikroszál – főként poliészter és nylon – jut szemétként szárazföldi környezetbe – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban.

fotó: pikist.com

A mikroszálak a ruhák mosásakor szabadulnak el, és már nagyobb hányaduk végzi a szárazföldön, mint a vizekben – írta Jenna Gavigan, aki a Santa Barbara-i Kalifornai Egyetemen kutatócsoportjával a tanulmányt készítette.

Az óceánok műanyag-szennyezettsége nagy figyelmet kapott az utóbbi években, de nem csak a vizekben halmozódik a műanyagszemét.

A műanyagok 14 százalékát szintetikus textilek készítésére használják, elsősorban a ruházati iparban. Az öt milliméternél rövidebb, úgynevezett mikroszálakból rengeteg jut a környezetbe a textil teljes élettartama alatt, különösen mosáskor, amely a szintetikus szálakból mechanikusan tép le apró darabokat.

Amikor a mosóvíz a szennyvíztisztító telep felé veszi útját, a benne lévő mikroszálak belekerülhetnek a szennyvíziszapba, amelyet a termőföldre teríthetnek vagy szeméterakókban helyezhetnek el.

A tanulmány szerzői a műanyagok, köztük a szintetikus textilek előállításáról, fogyasztásáról és környezetbe való kibocsátásáról gyűjtöttek adatokat, hogy felmérjék a szintetikus mikroszálak szennyezésének globális elterjedtségét és méretét. Azt is vizsgálták, gépi vagy kézi mosásnál mennyi mikroszál kerül a mosóvízbe, mennyi halmozódik fel és milyen eloszlásban a szennyvíztelepeken, és mi történik a szennyvíziszappal, amely a mikroszálak legnagyobb részét tartalmazza.

fotó: pxfuel.com

Sok régiónak nincsenek részletes adatai a szennyvíz-feldolgozásról, ezért a szerzők a teljes kép érdekében a jövedelmek alapján becsülték meg a szennyvízkezelés mértékét.

Az adatok nem fedik teljesen, mennyi mikroszálat bocsát ki a textil teljes élettartama alatt, például nem számolták bele a használtruha-piacot.

Számításaik szerint a műszálhasználat elterjedése, vagyis az 1950-es évek és 2016 között 5,6 millió tonna szintetikus mikroszál került a környezetbe a ruhamosástól, ennek fele az utolsó tíz évben.

Valamivel kevesebb mint a fele került szárazföldre, ebből 1,9 millió tonna a talajra, 0,6 millió tonna szeméttelepekre. A kibocsátás évente 12,9 százalékkal nő, a jelenlegi éves szárazföldi emisszió – 176,5 ezer tonna – meghaladja a vizekbe kerülő mennyiséget, ami 167 ezer tonna.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés