A talpunk alatti vulkánokat vizsgálják az SZTE geológusai

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének alapkutatása az Alföld mélyén található kőzeteket és folyamatokat vizsgálja, különleges módszerekkel. A felfedező kutatásról Dr. Pál-Molnár Elemért, az intézet – és a kutatócsoport – vezetőjét, valamint Dr. Szemerédi Mátét, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársát, geológusokat kérdeztük.

Dr. Pál-Molnár Elemér és kutatócsoportja a jelenleg is aktív vulkánokat és a múltbéli vulkáni tevékenységeket is vizsgálják, az eredményeket összevetik, Fotó:SZTE TTIK FFTI

– Mióta és mely tanszékek részvételével zajlik ez az alapkutatás?

– Az NKFIH kutatás 2019. december 1-én indult az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken (SZTE ÁGK), előzményei azonban ennél mélyebben gyökereznek, hiszen már a 2010-es évek elejétől foglalkozunk az Alföld mélyén eltemetett magmás kőzetekkel. A kutatás bázisát az SZTE ÁGK Tanszék „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoportja adja, azonban a csoport kollégáinak munkája mellett kiemelendő az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportból, a Göttingeni Egyetemről, a Román Akadémiáról, illetve az Energiatudományi Kutatóközpontból társult kollégák hozzájárulása a projekthez – mondta Dr. Pál-Molnár Elemér.

– A résztvevőkön túl is van nemzetközi vonulata, érintettsége a kutatásnak?

– Alapkutatásunk elsősorban nem hazai, hanem nemzetközi, regionális kérdésekre igyekszik választ adni. A földtörténeti perm időszakban – körülbelül 300–250 millió évvel ezelőtt – hatalmas térfogatú vulkanizmus zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, melyeknek termékei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók. Ebben a puzzle-ben szeretnénk mi elhelyezni a saját kis darabkáinkat a Kárpát–Pannon-térségből. Egyrészt a vizsgált kőzetminták is országhatárainkon túlnyúlnak, például az Erdélyi-középhegységből, a Szlavóniai-szigethegységből valók, másrészt az eredményeink értelmezésébe és következtetéseinkbe a térség hasonló képződményeivel foglalkozó román, horvát és szlovák kollégákat is bevonjuk, hiszen alapvetően regionális folyamatokat vizsgálunk és hasonló léptékű földtani ismereteket igyekszünk szerezni – ismertette Dr. Szemerédi Máté.

– A hallgatókat hogyan érinti, milyen szinten vesznek részt benne?

– Alapkutatásunkhoz kapcsolódóan évről évre születnek földtudományi alap- és mesterszakos szakdolgozatok, OTDK-dolgozatok és hallgatói konferenciaelőadások, az SZTE Földtudományi képzésének több diákja is szervesen részt vesz a kutatásban – hangsúlyozta Dr. Szemerédi Máté.

– Melyek az eddigi legkiemelkedőbb eredmények, publikációk?

– Projektünk aktuális kutatási eredményeit évente legalább 2–3 rangos nemzetközi konferencián és hasonló számú hazai szakmai fórumon szoktuk bemutatni. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – érdemes kiemelni a 2022. szeptemberében Plovdivban, Bugáriában tartott CBGA-konferenciát, amely a Kárpát–Balkán-térség geológiájával foglalkozó, 4 évente megrendezett esemény. A konferencián idén egy már kiforrott, összefoglaló jellegű előadással tudtunk részt venni, amely nagy örömünkre elérte a publikum ingerküszöbét, és megannyi regionális kérdést sikerült megvitatnunk a nemzetközi kollégákkal. Eredményeink rangos (Q1-Q2-es besorolású) szakmai folyóiratokban (pl. International Journal of Earth Sciences, Geologica Carpathica, Lithos) kerültek vagy kerülnek publikálásra. A napokban projektünk utolsó évébe, mondhatni célegyenesbe fordultunk, így a 2023-as év várhatóan a legfontosabb tudományos eredmények összegzéséről fog szólni– részletezte Dr. Szemerédi Máté.

– Milyen alkalmazott kutatás épül(het) erre az alapkutatásra, illetve ennek eredményire?

– Alapkutatásunk lokális és regionális kérdéseket igyekszik tisztázni, egyik elsődleges célja a talpunk alatt, akár több kilométer mélyen lévő kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése és megértése. Sajnálatos módon ezekről a képződményekről idáig csak felületes és gyakran félrevezető ismereteink voltak, elsősorban az 1960–80-as évek olaj- és gázkutatásaihoz kapcsolódóan. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszik, hogy ezekből az eltemetett, idős kőzetekből magmás eseményeket rekonstruáljunk, és rajtuk keresztül az aktív (és akár a társadalomra is kockázatot jelentő) vulkánok működését is jobban megértsük. A kristályos aljzat kőzeteink megismerése, a hazai geológiai szakma kiemelt, hiánypótló feladata, amely az alkalmazott kutatásokat, például ásványi nyersanyagok kutatását is nagymértékben elősegíti, hiszen a mélyfúrások tervezésénél és kivitelezésénél csökkenti a sötétben tapogatódzást – emelte ki Dr. Pál-Molnár Elemér.

– Milyen hatással lehet ez a hétköznapi emberek életére és mikor?

– Bár alapkutatásunk elsősorban a szűkebb földtudományi szakma számára igyekszik megválaszolni az előzőekben megfogalmazott fontos kérdéseket, eredményeinket természetesen a társadalom más tagjai számára is kamatoztatni tudjuk. Projektünk kiváló esettanulmányokat szolgáltat, amelyeken keresztül színvonalasabbá tudjuk tenni a földtudomány, geográfus és földrajztanár szakos hallgatók képzését az SZTE-n, sőt emellett a természettudományos ismeretterjesztésben is igyekszünk jelen lenni eredményeinkkel az elkövetkező években (például a Kutatók Éjszakáján vagy a Földtudományos Forgatagban). Hiszünk benne, hogy a vulkanológia olyan tudományterület, amelyen keresztül a hétköznapi embereket (kiemelten is az ifjúságot, a közoktatásban tanulókat) közelebb lehet hozni a földtudományokhoz, sőt akár a terepbejáráshoz, a természethez is kedvet tudunk teremteni, hiszen vulkáni eredetű kőzetekben és látnivalókban hegyvidékeink is bővelkednek– zárta gondolatait Dr. Pál-Molnár Elemér.

agrotrend.hu / Szegedi Tudományegyetem, Lévai Ferenc