Vagy elfogadjuk a természet törvényeit, vagy kihalunk

Erre figyelmeztet legutóbbi közleményében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). A biodiverzitás az élet megjelenési formáinak sokféleségét jelenti egy vizsgált területen. Ennek minél természetesebb, globálisan a legmagasabb szinten maradása fajunk létezésének alapja, hiszen enélkül nincs élelem, gyógyszer, de tiszta ivóvíz és levegő sem.

Fotó: poszarobert / Pixabay

Az élet sokféleségét általában három szinten értelmezik. Az első típus az úgynevezett genetikai diverzitás, amit egy rendszertani egységen, például családon, nemzetségen, fajon, vagy annak egy csoportján, populációján belül vizsgálnak. A második fogalom az úgynevezett a fajdiverzitás, ami megmutatja, hogy adott területen hány faj található.

A leggyakrabban, ha csak biodiverzitásról beszélnek, ezt a fogalmat értik alatta. A harmadik típus pedig az ökológiai diverzitás. Ez az élőlényközösségek, különböző erdők, gyepek, mocsarak, lápok, nyílt vizek és más élőhelyek vizsgált csoportjainak mennyiségi és minőségi jellegeire, valamint a közöttük levő együttélési kapcsolatok sokféleségére utal. A biológiai sokféleség e három szintje erősen összefügg, ezért a biodiverzitás megőrzése során mindhármat egyszerre kell figyelembe venni.

Arról, hogy ez a gyakorlatban, a mindennapi élet szintjén, főként a gazdálkodók körében mennyire ismert, Ware Borbálát, hegyesdi biogazdálkodót, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnökét kérdeztük. Úgy fogalmazott, hogy vannak pozitív, előremutató jelek ezen a területen hazánkban is.

– A gazdálkodók a támogatási rendszeren keresztül tulajdonképpen kénytelenek megismerni és alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek a biodiverzitást segítik. Az európai uniós és az állami támogatások egymást kiegészítve eleve úgy épülnek fel, hogy rávezessék a gazdákat a környezetkímélő eljárásokra. Ez Veszprém vármegyében is sok helyen tetten érhető, elég, ha csak az évelő kultúrákban, szőlőben, gyümölcsösben, dísznövényeken alkalmazott és bevált ragadozó atkát említem, ami a növénykárosító atkák természetes ellensége.

A módszer hatalmas előnye, hogy természetes biológiai megoldásként csak a káros atkákat pusztítja el. Hasonló példákat lehetne sorolni a talaj minőségének javítását szolgáló gombákról is. A jelenlegi tendenciák biztatók, ám fontos feladat hárul még a szakemberekre a tájékoztatás kapcsán, annak érdekében, hogy minél előbb, minél többen ismerjék meg a környezetkímélő eljárásokat, s magát a biodiverzitás jelentőségét. Ami konkrétan minket illet, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület terveiben szerepel szakirányú tanfolyamok, tájékoztató programok szervezése, ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelt feladatként kezeli az információáramlást – fogalmazott Ware Borbála.

Ami az ÖMKi-t illeti, szakemberei jelenleg olyan termesztési gyakorlatok kidolgozásán és elterjesztésén dolgoznak, amelyek az ember által erősen használt területek biodiverzitását igyekeznek növelni, annak mindhárom szintjén. Így többek között célul tűzték ki a szőlő, alma, paradicsom és fűszerpaprika sorközeibe olyan növényfajok telepítését, amelyek számunkra fontos „ökoszisztéma-szolgáltatásokat” nyújtanak.

Csökkentik a víz és a szél okozta talajelhordást (eróziót), természetes úton növelik a talaj tápanyagtartalmát, kordában tartják felszínének hőmérsékletét. Eközben a vetett fajok nektárjukkal élelmet biztosítanak a megporzó rovaroknak, menedéket, szaporodási helyet nyújtanak az olyan hasznos ragadozó ízeltlábúaknak, mint a pókok és a katicák, nem engednek teret az idegenhonos özönfajoknak, például a parlagfűnek. Mindez a gazdákat segíti, hogy a lehető kisebb ráfordítással minél jobb minőségű élelmiszert legyenek képesek termelni hosszú ideig.

agrotrend.hu / VEOL, Szijártó János