Van eleség a téli madaraknak is

Vannak közöttük téli vendégek és olyanok is, amelyek nálunk fészkelnek és áttelelnek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjának írása bemutatta a nálunk is felbukkanó egyedeket. A legismertebb közülük talán a fekete rigó, amely nevével ellentétben nem mindig fekete, a fiatalok és a tojók inkább érdemelnék ki a barna rigó nevet. Érdekesség, hogy a fekete rigóink alapvetően költöző madarak, de gyakran áttelelnek.
A fenyőrigó, bár ritkán hazánkban is költ, legkönnyebben mégis télen figyelhető meg. Ilyenkor a telelni érkező szürkésbarna fenyőrigók előszeretettel lakmároznak ugyanis nagy csapatokban a fehér és sárga fagyöngyön vagy a parkfaként gyakran ültetett nyugati ostorfán.

Vendégeink a rigók

Az egyetlen igazi téli vendég rigóink között a szőlőrigó, tőlünk északra fészkel, hozzánk október és április között érkezik. Nagyon hasonlít egy másik rigóra, ami viszont ritka nálunk télen. Ez a faj az énekes rigó, március és október között gyakran látható és hallható fészkelő madarunk. Éneke a fekete rigóéra hasonlít, ám strófáit előszeretettel ismételgeti. A városiasodott fekete rigóhoz képest jobban kötődik az erdei élőhelyhez, egyik régi magyar elnevezése így „erdőrigó” volt.
A léprigó a legnagyobb rigófajunk, Magyarországon csak szórványosan költ, télen azonban a fenyőrigóhoz hasonlóan gyakran találkozhatunk vele. Előszeretettel fogyasztja a fagyöngy ragacsos termését, ebből régen madárfogásra használatos „lépet” készítettek, innen ered a léprigó elnevezés.

Az sem mindegy, mivel etetjük télen az énekesmadarainkat.

agrotrend.hu / boon.hu