A baglyok védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület

Tájékoztatásuk szerint decemberben összesen 11 elütést regisztráltak, de egész évben 26 példány pusztulásáról kaptak hírt a bejelentőktől, amiből 21 volt gázolás. És ez valószínűleg csak a töredéke a valójában elütött madaraknak, hiszen csak kevesen állnak meg és szolgáltatnak adatot ezekről az esetekről.

Tenne az aggasztó jelenség ellen? Itt a lehetőség!

A madártani egyesület egyúttal arra hívta fel a természetvédelem iránt elkötelezettek figyelmét, hogy amennyiben valaki segíteni szeretné munkájukat akkor a következő adatokra van szükségünk, ha elütött gyöngybagollyal találkoznak: dátum, hely (pl. 57-es út Birjáni elágazástól 300 m-re Pécs felé vagy Majs-Mohács közti út stb.) madárfaj (ha nem biztos benne akkor készítsen fotót és küldje el azt is), illetve, hogy van-e gyűrű a madáron. Ha igen akkor az egyesületnek szüksége van a gyűrű számára, feliratára, és ha lehetséges, a bejelentő készítsen róla olyan fotót is, amin egyértelműen olvashatóak az adatok. Ezeket az adatokat küldjék el a baranya@mme.hu email címre.

Így valósabb képet kaphatunk a tényleges pusztulás mértékéről, valamint felmérhetjük a megye veszélyes útszakaszait, és ha a jövőben lesz valami hatékony védekezési, riasztási módszer akkor azt alkalmazni lehet ezeken a szakaszokon – közölte a természetvédelmi egyesület.

A gyöngybagolyról

A gyöngybagoly (Tyto alba) főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik, ezért a fészekalj nagysága nagymértékben függ a mezei pocok állományától, de apróbb énekesmadarakat is elejt. Két alfaja fordul elő hazánkban. A sárgás, narancssárgás mellű alfaj elterjedtebb, míg a fehér mellű alfaj igen ritka, leginkább Dél-Dunántúlon fordul elő, a két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők. Szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető. Írisze sötét. Európai állománya csökken, melynek oka elsősorban a tanyasi, extenzív mezőgazdálkodás csökkenése, valamint a külterjes állattartás csökkenése. Jelentős veszélyező tényező a faj számára az utakon történő elütés, a másodlagos mérgezés és a nyestek predációja.

A gyöngybagoly templomtornyok, padlások, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madara. Leginkább a nyílt mezőgazdasági területeket kedveli, ezáltal kötődik az emberi jelenléthez. A zárt erdőket, valamint a 3000 méter tengerszint feletti magasságot elkerüli. Elfoglalja a mesterséges költőládákat is, de gyakran költ elhagyott épületek padlásterében, templomtornyokban. Táplálékban gazdag időszakban hamarabb kezdi meg költését, ilyenkor előfordul másodköltése is. A fészekalj általában 4-9 tojásból áll, melyeken rendszerint a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékszerzésben segít.

agrotrend.hu / bama.hu