Fenntarthatóság

Óriási károkat okozhatunk az avar elégetésével

Az utóbbi időben rengeteget olvashattunk róla, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az avarégetés súlyosan károsítja a környezetet, így nem is véletlen, hogy mára ez a tevékenység tiltott lett. De miért is tiltották be ezt a rendkívül káros szokást?

Hazánkban, noha tiltott tevékenységnek számít, továbbra is bevett szokás az összegyűjtött zöld hulladéktól égetés útján megszabadulni. Ezzel viszont nem csak a természet körforgása szempontjából értékes szervesanyagot pusztítjuk el, de a saját egészségünket is jelentős mértékben veszélyeztetjük.

Forrás: pxhere.com

Ez lehet a következménye az avar begyűjtésének és elégetésének

Az avarképződés fontos szerepet játszik az ökoszisztéma rendjének fenntartásában, ám amikor az avart káros céllal gyűjtik össze, vagy ha az erdőgazdálkodás során nem megfelelően kezelik, negatív hatásokat okozhat. Ezek közé tartoznak:

  • Tűzveszély: Elsőre talán furcsán hangozhat, de amennyiben a talajon heverő avart, a szerves anyagokat összeszedjük és elégetjük, azzal gyakorlatilag zöld utat adunk a tűz terjedésnek. A talaj ugyanis így teljesen kiszárad, ezáltal fogékonyabbá válik a legkisebb szikrára is.
  • Biodiverzitás csökkenése: A talajban élő mikroorganizmusok és kisebb élőlények fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma egészségében és a tápanyag körforgásában. Az avarképződés nélküli erdőgazdálkodás, az avar eltávolítása viszont jelentősen károsíthatja ezt a talajéletközösséget.
  • Tápanyag körforgásának zavara: Az avar ásványi anyagokban gazdag talajrétegként szolgál, amelyek kiemelkedően fontosak a növények számára. Az avar eltávolítása ugyanakkor csökkentheti a talaj tápanyagellátását.
  • Romló vízminőség: Az avar eltávolítása, majd a talaj felszínének időjárás általi kiégetése könnyen a vízminőség romlásához vezet, mivel így jelentős mennyiségű szerves és vegyi anyag kerülhet a felszínvízbe.

Éppen ezért az avarkezelés során alkalmazott gyakorlatoknak és módszereknek szakszerűnek és fenntarthatónak kell lenniük. Az avar összegyűjtési folyamatának így – legyen szó egy otthoni kiskertről vagy egy erdőgazdaságról – minden esetben eleget kell tennie a tűzvédelmi szabályoknak, az elvégzett munkákat csak megfelelő szakértelemmel érdemes elvégezni, hogy elkerülhető legyenek a negatív hatások.

Forrás: pxhere.com

A tűz nem játék, érdemes tehát figyelni

Mint ahogyan a begyűjtött avartól való megszabadulásnak is fokozott figyelemmel kell történnie. Ennek egy módja lehet, hogy a lehullott falevelet és az egyéb zöldhulladékot bezsákoljuk, majd rábízzuk a hulladékkezelő munkatársaira, ám sokan választják azt a módot, hogy egy hatalmas kupacot készítenek, majd meggyújtják azt. Ez azonban a lehető legrosszabb döntés, az égetés ugyanis további problémákat okoz, hiszen füst keletkezik. A füstben lévő káros anyagok (pl.: kátrány, korom és egyéb szilárd részecskék) nem csupán a természetet, de a levegőt, így közvetlenül bennünket is károsítanak.

Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas a talaj tápanyagának utánpótlására, nagyobb mennyiségben pedig rombolja a talaj humuszkészletét. Egy átlagos kerti tűz, amiben az avaron kívül fűnyesedéket és gallyakat is égetünk, komoly légszennyezést okoz, mivel aminek el kellene égnie az nem ég el, így a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett a tűzből mérgező szén-monoxid szabadul fel füst formájában.

Az égés és a tűz tehát fokozott veszélyekkel jár. A füstben megannyi káros anyag található, amely nemcsak a levegőt, de az egészségünket is veszélyezteti. Hasonló folyamat megy végbe a dohányzás során is, amikor égéssel járó dohányterméket használunk. A tudomány mai állása szerint ugyanis nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezért az a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ne szokjunk rá, vagy ha már élünk vele, akkor mihamarabb szokjunk le róla. Már a leszokás első napjától jelentősen csökkennek a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázatai. Épp ezért, aki elhatározta, hogy leteszi a cigarettát, azt támogatni kell.

Azonban sokan vannak, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább dohányoznak. Aki valamiért nem hagy fel a dohányzással, az tájékozódhat az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már vannak olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Azonban ezek a füstmentes alternatívák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

Avarégetési szabályok: ahány ház annyi szokás

Nagyrészt a fentiek vezettek odáig, hogy az országgyűlés 2020 nyarán elfogadta azt a törvénymódosítást, mely 2021. január 1-vel eltörölte azt a törvényi lehetőséget, ami alapján az önkormányzatok rendeletben, helyi szinten, egyedileg szabályozhatták az avarégetést.

A SZABÁLYOZÁS CÉLJA A LEVEGŐ MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, VALAMINT A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME VOLT, MIUTÁN A LEVEGŐ NEM MEGFELELŐ MINŐSÉGE MIATT UNIÓS KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁS INDULT MAGYARORSZÁG ELLEN.

A felhatalmazás törlésével általánossá vált az avar és kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti tilalma. Ezzel az önkormányzatok rendeletei 2021. január 1-jével hatályon kívül helyeződtek.

Ám nem sokáig, miután egy másik, decemberben megjelenő kormányrendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében tartotta „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítását”. Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, továbbra is az önkormányzatokra van bízva, hogy engedélyezik-e az avar- és a kerti hulladék égetését.

Azóta ahány önkormányzat, annyi szabályozás létezik, ám az elmúlt évtizedben bevett szokássá vált, hogy a helyi képviselő-testület által meghatározott módon, heti egy-két, előre meghatározott napon el lehet égetni a magánterületeteken a felgyülemlett hulladékot. Mint ahogyan az is átfogó eljárásnak számít, hogy tavasztól egészen őszig nem lehet tüzelni.

Az avarégetés mind a környezetnek, mind pedig az egészségünknek nagyon káros. Ami régen bevált szokás volt, mára már elavulttá válik, mivel időközben fény derül annak veszélyességére. Figyeljünk oda magunkra és a környezetünkre, tájékozódjunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Kerüljünk minden égéssel és füsttel járó tevékenységet, különösen a dohányzást, hiszen annak káros hatásai kizárólag a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek teljes mértékben.

agrotrend.hu / index.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés