Fenntarthatóság

NAK: a víz vagy túl sok, vagy túl kevés!

 

Ezt eddig is tudtuk, de vajon fel vagyunk-e készülve az időjárási szélsőségekre – tette fel a kérdést cikkében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az elmúlt két évtized tapasztalatai, valamint a klímaelőrejelzések arra engednek következteti, hogy mihamarabb fel kell készülni a szélsőségekre, de várhatóan leginkább egyre gyakoribbá váló vízhiányos időszakokra, különös tekintettel a síkvidéki területeken!

Paradigmaváltás nélkül, mely egyaránt vonatkozik az állami és a termelői szereplőkre jelentős előrelépés nem várható – szögezték le.

Állami oldalról rendkívüli fontosak a szükséges műszaki beavatkozások végrehajtása és a vízgazdálkodási gyakorlatok optimalizálása.

A gazdálkodók részéről pedig fontos, hogy rendszerszinten gondolkozva türelemmel kezeljék a csapadék megjelenését földjeiken, ne csapolják le egyből mélyfekvésű területeiket.

Fotó: illusztráció, canva.com

Az alábbiakban áttekintjük az elmúlt évek tendenciáit és a lehetséges megoldási lehetőségeket, gyakorlatokat, valamint támogatási opciókat.

Klímatendencia:

  • csökkenő vízhozamok,
  • száradó térségek, gyakoribb aszályos időszakok,
  • intenzívebb, mezőgazdasági vízgazdálkodási értelemben véve gyorsan levonuló árhullámok.

A korábban helytálló állítás, miszerint Magyarország nettó vízkibocsátó ország, az elmúlt két évben megdőlt. A hazai vízszinteket nemcsak tavaly, hanem az idei év során is az alacsony vízállás jellemezte, talajaink különös tekintettel a nyár végére rendkívül vízhiányos állapotban voltak, az utóbbi években pedig gyakorlatilag megszűntek a belvizes területeink.

Mindennek negatív hatása, hogy a felszíni vízhiány már a felszín alatti tartalékainkat emészti. A korábbi 30 évhez képest, az utóbbi 10 éves összes belépő középvízhozam jóval az átlag alatt maradt:

  • a Tisza esetében 10 – 40%-kal csökkent – kivéve a 2011-es rendkívüli árvizes évet;
  • a Duna esetében ~ 10 %- kal csökkent – kivéve a 2012/2013-as rendkívüli árvizes évet.

Tavaly a hidrometeorológiai viszonyok miatt az elmúlt évszázad egyik legsúlyosabb aszályával kellett szembesülnie hazánknak, a rendkívüli vízhiány miatt pedig a két legnagyobb vízfolyásunkon megdőltek a valaha mért legkisebb vízszintek, de idén is az átlagosnál hosszabb ideig a legalacsonyabb vízálláson folytak a nagy folyóink – leszámítva a hirtelen és nagymennyiségben lezúduló csapadék okozta szélsőségeket.

Fotó: illusztráció, canva.com

A 2022-es év novemberig rendkívül vízhiányos volt, az alföldi térség évtizedek óta nem látott aszálytól szenvedett, a vízhiányból eredő kár több tízszeresére ugrott az átlagos évi 40 milliárdnak, mindezek után az év végére közel 6 méter szintemelkedés jellemezte a Tiszát, s csak centik választottak el december végén az I. fokú árvízkészültségtől.

A 2023-as év is hasonló vízmérleget produkált.  

Ez év októberben a Duna vízállása olyan alacsony volt, hogy láthatóvá vált az Ínség-szikla a Gellért-hegy lábánál, illetve a Petőfi híd környéki sírkövek, a Tiszát pedig egész nyáron, illetve még az októberi hónapban néhány centiméter választotta el attól, hogy újabb negatív vízállási rekordot döntsön.

A novemberi csapadék ugyan feltöltötte a talaj felső rétegét, a vízgyűjtő területeinket, valamint a vízfolyások medrét, de ha ezeket a vizeket nem tudjuk a csatornarendszereinken keresztül kivezetni és ott tartani a tájban, úgy azok gyorsan le- illetve kifolynak az országból.

A mezőgazdasági adottságaink hiába kiválóak, ha a termőföldjeink alig 1,5 százalékát öntözzük, miközben a már meglévő rendszereink 8-9 %-ra lennének kapacitálhatóak.

Mezőgazdasági hasznosításra alkalmas vízkészleteink kihasználtsága 30 %-os, szemben a 80 %-os uniós átlaggal.

Fotó: illusztráció, canva.com

Az agrárágazat csapadékhiányból származó becsült kára aggasztóan emelkedik: 2022-ben hazánk megközelítőleg 1000 milliárd forintos aszálykárt szenvedett.

Szemléletváltás és műszaki beavatkozás nélkül pozitív változás bizonyára nem várható, amely egyaránt érint állami intézkedéseket és termelői feladatokat:

  • szélsőséghez alkalmazkodó tájhasználat,
  • megfelelő talajgazdálkodás,
  • puffervíztér növelése: mélyfekvésű területen, vápákban, csatornákban, tározókban.

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja, hogy azokat az intézkedéseket támogassa, és helyezze előtérbe, amelyek egyensúlyba hozzák a hazai vízkínálat és vízkereslet mérlegét, stabilizálják a vízbiztonságot, és növelik a mezőgazdasági kibocsátást – nem csak rövid-, hanem hosszú távon is!

A vízkérdés megoldása nemcsak az agrárium számára létfontosságú. Mind a hozambiztonság, mind a hozamtöbblet biztosítása nemzetgazdasági kérdés. Bízunk abban, hogy a magyar kormány belátható időn belül hathatós lépéseket tesz a vízkormányzás javítása érdekében.

agrotrend.hu/NAK  

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés