Mekkora az élelmiszereink lábnyoma?

Ha a különböző élelmiszerek környezeti lábnyomáról beszélünk, valószínűleg legtöbben a húsevők életmódját tartják a legkevésbé fenntarthatónak, a kizárólag növényi táplálkozást pedig a bolygó számára leginkább előnyösnek.

A képlet ennél bonyolultabb – írta cikkében a greendex.hu. Amikor egyélelmiszer ökológiai lábnyomáról beszélünk, számos tényezőt figyelembe kell vennünk.

Nem mindegy ugyanis, hogy az étel milyen távolról érkezik az asztalunkra, a termelés nagyüzemi vagy háztáji körülmények között zajlott-e, organikusan állították-e elő vagy sem, be van-e csomagolva, és ha igen, mibe.

Fotó: illusztráció, canva.com

Lényeges az is, hogy fajlagosan mennyit fogyasztunk belőle: ritkán és keveset, vagy sokszor és nagy mennyiséget.

Az is számít, hogy mire a tányérra kerül, milyen elkészítési módokon megy keresztül: sütve, főzve, mikróban elkészítve vagy éppen nyersen fogyasztandó-e.

Az sem mellékes, hogy otthon vagy étteremben étkezünk-e. A legvégén pedig az is beleszámít a képletbe, hogy mi magunk mennyit eszünk meg belőle, és mekkora része kerül a kukába.

Mindezek tükrében valójában nem is olyan egyszerű pontosan meghatározni egy étel szénlábnyomát, ezért az ezzel kapcsolatos számok csupán irányadóak, a világ különböző tájairól származó adatok átlagán alapulnak.

Aranyérmes a marha, második a bárány

Ha megnézzük a különböző élelmiszerek karbonlábnyomát, rögtön láthatjuk, hogy a marhahúshoz kapcsolódó érték (60 kg CO₂ / termék-kg) messze magasabb a többihez képest. A kiugró adat 44%-a a szarvasmarhák emésztése során felszabaduló nagy mennyiségű metánnak köszönhető.

Fotó: illusztráció, canva.com

A legeltetett állatok esetében ez az arány valamivel alacsonyabb, ráadásul nincs szükség többlet erőforrásokra a takarmány megtermeléséhez sem.

A marhához hasonlóan szintén igen magas értéket mutat abárányhús (25 kg CO₂ / termék-kg) is, az ok pedig ugyanaz: ebben az esetben is az állat által kibocsátott metán eredményezi a szénlábnyom értékének 40%-át.

A tejtermékek is a dobogón

Tekintettel arra, hogy a tejtermékek előállításához is szarvasmarha vagy más kérődző állat szükséges, nem is olyan meglepő, hogy esetükben is igen magasak az elemzett értékek.

Fotó: illusztráció, canva.com

A sajt és mástejtermékek átlagos karbonlábnyoma nem kevesebb mint 21 kg CO₂ / termék-kg.

A feketelistás növényi eredetű ételek

Azonban az sem dőlhet nyugodtan hátra a székében, aki nem fogyaszt állati eredetű élelmiszereket. Ugyanis a növények között is akadnak olyan, a vegán konyhában igen népszerű alapanyagok, amelyek szintén nem a fenntartható kategóriába tartoznak.

Az avokádó (2,4 kg CO₂/ termék-kg) vagy az utóbbi időszakban sokak által megkedvelt quinoa népszerűsége miatt egyre nagyobb területeket vonnak be a termelésbe, ehhez pedig a helyi őshonos növényekkel és fákkal, erdőkkel fedett területekből vesznek ki egyre nagyobb részeket.

Itt említhetjük még a szuperélelmiszernek titulált chiamagot (4 kg CO₂ / termék-kg), a kesu- és a pekándiót (2,1 kg CO₂ / termék-kg), a spárgát (7 kg CO₂ / termék-kg), valamint természetesen a kókuszzsírt (2,4 kg CO₂ / termék-kg) és a háromszor magasabb érték birtokosát, a pálmaolajat (6,1 kg CO₂ / termék-kg) is.

Kávé és csokoládé

A legtöbb embernek kávé nélkül el sem indulhat a napja, pedig a finom feketéhez szükséges kávébab kilója 4,5 kg CO₂-ba kerül a bolygónak. Némiképp könnyíthet a lelkiismeretünkön, hogy 1 csészéhez körülbelül 8 gramm kávé szükséges, így 1 kilogramm 125 adaghoz elegendő.

Fotó: illusztráció, canva.com

A csokoládé is a mindennapjaink része, pedig sajnos ennek a finomságnak is hatalmas a környezeti lábnyoma: 5,1 kg CO₂ kilogrammonként. Ha csokit eszünk, válasszunk magas kakaótartalmú étcsokoládét, ami kevesebb tejet tartalmaz, így a karbonlányoma is kisebb, mint a tejcsokoládénak.

agrotrend.hu/greendex.hu, Börzsey Barbara