Fenntarthatóság

Megvalósult a Pannon Homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítása

 

Az elmúlt európai uniós ciklusban leginkább a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásából országszerte 40 milliárd forint keretösszeggel, több mint 90 beruházással, mintegy 100 ezer hektár területen valósítottak meg élőhely-rekonstrukciós feladatokat a hazai nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Pannon homoki élőhelyek fejlesztése című pályázat zárórendezvényén, kedden, Tápióbicskén.

A kormany.hu cikke szerint az államtitkár a beszédében kiemelte, Európa több országával ellentétben Magyarország teljes területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely egy rendkívüli arány és egyben nemzeti kincs is.

Fotó: Agrárminisztérium Facebook-oldala

Erre az örökségre vigyáz tíz hazai nemzeti park igazgatóság mintegy 1300 kollégájával, amely munka nem öncélú, hanem mindannyiunk érdeke, hiszen az ökoszisztéma és annak jó állapota biztosítja a fennmaradásunkat a Kárpát-medencében – fűzte hozzá.

Rácz András kijelentette, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is tevékenyen és eredményesen vett részt ebben a munkában, hiszen a KEHOP program keretében 8 projektet valósított meg, csaknem 2,4 milliárd forint támogatás felhasználásával, amellyel 2800 hektáron javult a természeti környezet állapota. 

Ugyanezen célból a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében 7 projekt indult el 2,6 milliárd forint keretösszeggel 2100 hektár hatásterületen.

A mai napon záruló VEKOP projekt 235 millió forint nagyságrendben a Tápió menti homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítására fókuszált – emelte ki.

Fotó: Agrárminisztérium Facebook-oldala

Az államtitkár emlékeztetett, a természetvédelmi munka ahogy öncélú sem lehet, úgy egyedül sem lehet végezni, éppen ezért rendkívüli szükség van a helybéliek – önkormányzatok, polgármesterek, országgyűlési képviselők és civil szervezetek – összefogására is.

Ezen együttműködés motorja a területen a Tápió Közalapítvány, amely a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánítását is kezdeményezte 25 éve.

A körzet 5000 hektáros területet ölel fel a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze és az Északi-középhegység találkozási pontján olyan értékes és ritka területekkel, mint a homoki élőhelyek, a löszgyepek, illetve a mocsárrétek világa – tette hozzá.

agrotrend.hu/kormany.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés