Fenntarthatóság

Különös halmok pettyezik a határt, szorgoskodnak a güzüegerek

A Körös-Maros Nemzeti Park őszi, téli tájait járva a tarlókon, parlagokon, sőt a gyepeken is gyakran szemünk elé kerülnek a szorgos güzüegerek által készített különös földkupacok. De lássuk, mire is szolgálnak tulajdonképpen ezek az úgynevezett güzühordások!

A güzüegér több szempontból is érdekes kis jószág. Nagyon hasonlít a házi egérre, az 1980-as évekig nem is tekintették őket külön fajnak. Habár a kinézetük alig tér el, viselkedésükben annál inkább különböznek egymástól. Míg a házi egér az emberi környezetet kedveli és nem él párban, addig a güzüegér a szántóföldeket, mezőket választja otthonául. Ráadásul párban és monogám módon él, ami rendkívül ritka a kisrágcsálók között.

A güzüegerek ősszel, a betakarítás utáni időszakban szorgalmasan készülődnek a télre, güzühalmot építenek. A halom építése 2-3 hétig tart, mérete az építésben részt vevő állatok számától függ, ami 4-14 egérből álló csoportot jelent (főként 1-2 alomból származó fiatal egyedek és néhány felnőtt egyed). Az elkészült halmok általában 100-200 cm átmérőjűek és legfeljebb 50 cm magasak. A munka nagyságára jellemző, hogy egy-egy güzühordás megépítéséhez mintegy 200 liter földet hordanak össze a szorgos kis egerek.

Güzühordás sziki ballagófűvel, gyepterületen. Fotó: Palcsek István Szilárd

Az építkezés úgy zajlik, hogy az egerek először egy réteg gyommagot és kalászt helyeznek el kb. 10-15 cm vastagságban a földön (ez akár 40-50 liter magot jelent), erre egy réteg ugyanilyen vastag föld kerül. A halom azonban nem csak az élelem tárolását szolgálja, hanem a felhalmozott táplálék alatt 25-50 cm mélyen fészekkamrák is készülnek. A fészekkamrákat fűfélék leveleivel bélelik, melyekben csoportosan telelnek át, s a güzühalomban felhalmozott magokat és azok csíráit fogyasztják. Márciustól kezdve telelőhelyeiket elhagyják és a tavaszi és nyári hónapok során egyszerűbb, földbe vájt üregekben élnek.

A güzüegér sztyeppi elterjedésű faj, hazánk elterjedési területének nyugati határa. Korántsem annyira általános faj, mint a háziegér. Nem is olyan szapora, ugyanis évente csak egyszer hoz világra utódokat. Tavasszal a güzücsaládok felbomlanak, a fiatal egyedek új családot alapítanak. Rőzsecsomók alatt, faodvakban, szénakazalban hozzák világra utódaikat.

A járatok a halmok peremén helyezkednek el. Fotó: Palcsek István Szilárd

A güzüegerek mezőgazdasági kártétele nem jelentős, mivel az aktív szántóterületeket a bolygatás miatt nem kedvelik, csak a művelésből kimaradt parlagokat, mezsgyéket használják élőhelyül.

A népi megfigyelések szerint a güzühordások nagysága és sűrűsége jelzi, hogy milyen lesz a tél. Ha a halmok magasak és sok van belőlük, akkor kemény és hosszú télre készülhetünk. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain idén jelentős számban láthatunk güzühalmokat, helyenként (például a Kis-Sárréten) lényegesen többet, mint az elmúlt években. Ha tehát a népi megfigyelésre hagyatkozunk, akkor hideg télre számíthatunk.

agrotrend.hu / KMNPI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés