Ilyenkor is fertőz a szelídgesztenye gubacsdarázs

Zsigó György növényorvos tanácsai. A mediterrán kártevők egyre-másra meghonosodnak hazánkban. Ennek az a magyarázata, hogy olyan enyhék a telek, hogy a behurcolt kártevő rovarok át tudnak telelni és nem fagynak meg. Egyik ilyen kártevő rovar a szelídgesztenye gubacsdarázs – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.

Az egész világon károsít, így Kaliforniától Japánig. Keleti eredetű rovarról van szó, amelynek megjelenését Japánban már a negyvenes években leírták, majd utána kezdett el a világban terjedni, így megjelent Olaszországban és hozzánk legközelebb Szlovéniában 2005-ben találták meg.

Hozzánk az Olaszországból behozott facsemetékkel került be 2007-ben, az első feljegyzések szerint Üröm határában egy családi ház kertjében jelent meg.

Fotó: novenyvedoszer.hu

Találó a hazai elnevezése, ugyanis a szelídgesztenye rügyeiben él és sokáig rejtett életmódot folytat, ezért nagyon nehéz találkozni vele ebben a korai fejlődési stádiumában.

Csak akkor vesszük észre, amikor az 1 centiméteresre duzzadt rügyekből kirepült és csak a röpnyílását látjuk ezekben a fertőzött rügyekben.

Ekkor már késő a védekezés, de amúgy nagyon nehéz lenne vegyszeresen, permetezéssel védekezni ellene, ezért a legjobb megoldás a fertőzött ágrészek levágása és elégetése.

A szlovén és olasz szakemberek már korábban elkezdték a védekezést hasonlóan a szőlő rettegett kabócája ellen, ezért az ő tapasztalataikra számíthatunk mindenképpen.

A szelídgesztenye gubacsdarázs kizárólag a szelídgesztenyefán károsít és a vadgesztenyéhez semmi köze ennek a rovarnak.

Nincs más termesztett növény sem, amelynek ártana, ezért csak a szelídgesztenye termesztőknek kell felkészülni a védekezésre.

Mivel egész télen áthúzódik a fejlődése, ezért ez okozza a védekezés nehézségét, ugyanis júniusban leteszi a tojásait a darázs a szelídgesztenyébe, majd elkezd kifejlődni a lárva anélkül, hogy ezt észrevennénk.

agrotrend.hu/novenyvedoszer.hu