Fogynak a felszín alatti vizeink

Világszerte jelentős módon felgyorsult a felszín alatti vízkészletek csökkenése az elmúlt 40 évben – áll egy friss tanulmányban. A kutatók szerint mindez a nem fenntartható módon folytatott öntözésnek és az éghajlatváltozásnak tudható be.

A felszín alatti vizek jelentik a mezőgazdasági üzemek, a háztartások és az ipar fő édesvízforrását. Megcsappanásuk súlyos gazdasági és környezeti veszélyeket jelenthet, beleértve a terméshozamok csökkenését és a pusztító felszínsüllyedést, különösen a tengerparti területeken – áll a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

A vízhiány emellett politikai feszültségeket és elvándorlást is kiválthat.

A kutatók több mint 40 ország 170 000 kútját elemezték. Úgy találták, hogy a legsúlyosabban érintett régiók között van Kína északi része és az Egyesült Államok nyugati része, de Iránban és Spanyolországban is gyorsan fogyatkozó felszín alatti vízkészleteket találtak.

Forrás: pxhere.com

Ez volt az első olyan kutatás, amely világszintű adatgyűjtéssel próbált globális képet alkotni a felszín alatti vízkészletek helyzetéről.

„A felszín alatti vizek gyors és egyre gyorsuló ütemű csökkenésének egyik legvalószínűbb fő hajtóereje eme vizek túlzott mértékű kivonása a száraz éghajlati körzetekben az öntözéses mezőgazdaság számára”

– idézte a Reuters Scott Jasechko segédprofesszort, a Kaliforniai Egyetem munkatársát és a tanulmány egyik társszerzőjét.

Jasechko hozzátette, hogy a vízkészletek visszaesésének „a patakok elszivárgása, a talaj süllyedése, a tengerparti víztartók tengervízzel való szennyeződése, valamint a kutak kiapadása lehet a következménye.

Az éghajlatváltozás okozta aszály is hatással van a vízkészletek megcsappanására, és a gazdák valószínűleg emiatt több felszín alatti vizet szivattyúznak ki, hogy biztosítsák a terményeik öntözését. A vízek elapadása különösen a száraz éghajlatú, kiterjedt szántóföldekkel rendelkező területeken volt jelentős – írják a szerzők.

A tanulmányban megfigyelt 1693 víztartó rendszer – a talajvizet tároló porózus kőzetek vagy üledék – több mint egyharmada 2000 és 2022 között évente legalább 0,1 métert süllyedt, 12 százaléka esetében pedig az éves süllyedés meghaladta a 0,5 métert.

A legsúlyosabban érintett spanyolországi, iráni, kínai és egyesült államokbeli víztartó rétegek némelyike évente több mint 2 métert süllyedt a vizsgált időszakban.

A vizsgált víztartó rétegek mintegy 30 százalékában a kimerülés üteme 2000 óta felgyorsult.

A korábbi tanulmányok általában pontatlanabb adatokat nyújtó műholdas megfigyelésre és modellekre, tehát nem konkrét mérésekre épültek. Ebben a kutatásban viszont a vízszintek alakulását vetették össze a 2000-2020 és az 1980-2000 közötti időszakokban.

Ebből kiderült, hogy a kisebb víztartókban felszín alatti víz szintje valóban gyorsabban esett 2000 után, mint a korábbi két évtizedben.

Egyötödük esetében azonban éppenséggel lelassult a folyamat, 16 százalék esetében pedig visszafordult, azaz bővült a vízkészlet.

Ezek a trendek világszerte észlelhetők, Ausztráliában, Kínában, Szaúdi-Arábiában, Dél-Afrikában, Spanyolországban, Thaiföldön és az Egyesült Államokban is. Mindez óvatos optimizmusra ad okot – mondta Debra Perrone a Kaliforniai Egyetem segédprofesszora és a tanulmány másik szerzője.

Az ok egyes helyeken – például Bankokban és a kaliforniai Coachella-völgyben – az, hogy a kormányzatok szabályozni kezdték a felszín alatti vizek felhasználását.

Máshol, például az Egyesült Államok délnyugati részén, a folyókból, például a Colorado folyóból töltik fel a víztartókat – írta a New York Times.

A víztartó rétegek máshonnan elvezetett vízzel is feltölthetők. Jasechko szerint azonban az ilyen sikeres helyreállítás „viszonylag ritka”, és még sokkal több munkára van szükség a jó eredményekhez.

agrotrend.hu / infostart.hu