Biostimulátorral javítható a talaj klímaadaptációs képessége

A klímaváltozás hatásai már nem csupán távoli ökológiai kérdések: a városi hőhullámok, aszályos nyarak, villámárvizek és a zöldfelületek gyors pusztulása egyre inkább a mindennapokat formáló kihívások. Miközben új technológiákat keresünk az alkalmazkodásra, gyakran megfeledkezünk egy már meglévő, ám alul értékelt szövetségesünkről: a talajról. Pedig a talaj nemcsak élőközeg, hanem funkcionális klímaadaptációs infrastruktúra is lehet, ha hagyjuk működni.

Egy egészséges, élő talaj képes vizet visszatartani, enyhíteni a hőingadozást, támogatni a vegetáció túlélését, és ezzel csökkenteni a városi hősziget-hatás mértékét is. A jól strukturált, mikroorganizmusokban gazdag talaj természetes „szivacsként” viselkedik: elnyeli az intenzív csapadékot, tárolja a nedvességet a növények számára, és fokozatosan engedi vissza a környezetbe. Ez nemcsak a növényállomány megőrzését segíti, hanem csökkenti a belvárosi elöntések és lefolyási csúcsok veszélyét is. Ugyanakkor a városi talajok gyakran elvesztik ezeket a funkciókat. Tömörödöttek, élettelenek, szerkezetileg sérültek, azaz nem képesek alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz. Ahol nincs élő talaj, ott a növények nem fejlődnek, az árnyékot adó lombkoronák kicsik maradnak, az aszfaltra hulló eső pedig percek alatt lefolyik az elvezetőkön, nem segítve sem a párologtatást, sem a helyi hűtést.

Fotó: Horotán Katalin

Éppen ezért a városi klímaadaptáció új generációja nem csak a növényekről, hanem a talajéletről is szól. Az élő, regenerált talaj képes olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek korábban csak mérnöki megoldásokkal voltak elérhetők: vízvisszatartás, hűtés, légszűrés, szénmegkötés. Ezek mind olyan ökoszisztéma-szolgáltatások, amelyek a városban élők egészségére és életminőségére is közvetlen hatással vannak.  A biológiai úton regenerált talaj tehát nemcsak egy „jobb közeg” a növényeknek, hanem egy komplex válasz a klímaválság városi hatásaira.

És ebben a válaszban a biostimulátorok (melyekről később még lesz szó) is szerephez jutnak: visszaadják azt az ökológiai dinamikát, amely egykor a városi zöldfelületek alapját jelentette. Mert lehet modern öntözőrendszereket telepíteni, új fákat ültetni, okos parkokat tervezni, de ha nincs élet a talajban, akkor ezek hiába valók. Elmondhatjuk tehát, hogy a talajélet támogatása így nem csak a városi zöldfelület szépészeti kérdése, hanem egy olyan ökológiai stratégia, amely hozzájárulhat az élhetőbb, fenntarthatóbb városok kialakításához a jövőben.

A talajok megóvásának célkitűzései
A modern talajmegóvás céljai túlmutatnak a talajszerkezet megőrzésén. A hangsúly napjainkban már egyre inkább a talajélet megtartásán és újraépítésén, a biológiai sokféleség fenntartásán, valamint az ökológiai stabilitás helyreállításán van. A cél egy ellenálló, alacsony fenntartásigényű, de ökológiailag aktív talaj, amely képes együtt fejlődni a városi növényzettel és alkalmazkodni a klímaváltozáshoz is. Ebben pedig inkább előtérbe kerülnek azok a módszerek, melyek élő rendszerekre építenek, ilyen például a takarónövények alkalmazása a talaj fedetten tartására és a biológiai aktivitás fokozására, a helyi komposztálás és szervesanyag-visszaforgatás gyakorlata, a mechanikai tömörödés kerülése, például mulcsozással és szellőztetéssel, valamint a mikrobiológiai szemléletű talajápolás, amely a talaj élő közösségként való kezelését jelenti.

Ebben a szemléletváltásban válik különösen izgalmassá a biostimulátorok alkalmazása, amelyek nem lecserélik vagy mesterségesen helyettesítik a természetes folyamatokat, hanem katalizálják, beindítják azokat. A biostimulátorok a fenntartható talajmegóvás biológiai eszköztárába jól illeszkednek és használatukkal lehetővé válik a szennyezett, tömörödött, kimerült városi talajok funkcionális rehabilitációja anélkül, hogy jelentős földmunkára, szállításra vagy vegyszerhasználatra lenne szükség. A fenntartható városi talajgazdálkodás tehát nem csupán technikai kérdés, sokkal inkább szemléletváltás. Felismerése annak, hogy a talaj nem passzív közeg, hanem aktív, élő és érzékeny rendszer, amely megfelelő támogatással képes regenerálódni, alkalmazkodni és hosszú távon is fenntartani az ökoszisztéma működését.

Biostimulátorok és talaj közötti kölcsönhatás
A biostimulátorok olyan természetes eredetű vagy mikrobiológiai alapú anyagok, amelyek nem közvetlenül tápanyagként hatnak, hanem a talaj mikrobiológiai aktivitását, a növények tápanyaghasznosítását és stressztűrő képességét indirekt módon serkentik. Más szóval: nem csak etetik a növényt, hanem segítik a talajt abban, hogy jobban működjön.

A biostimulátorok számos csoportra bonthatók, azonban most csak négy kiemelt csoportról ejtünk szót. A huminsavak és fulvosavak természetes talajképző vegyületek, melyek javítják a tápanyag-felvételt és fokozzák a mikrobiális aktivitást. Az algakivonatok gazdagok növényi hormonokban és ásványi anyagokban, amelyek serkentik a gyökérfejlődést. A mikrobiális készítmények előre felszaporított, hasznos baktériumokat vagy gombákat tartalmazó termékek, amelyek célzottan regenerálják a talajéletet. Míg végül, de nem utolsó sorban a fermentált komposztkivonatok (pl. bokashi-teák a házi komposztálból) élő, aktív mikroorganizmusokat tartalmazó oldatok, amelyek gyorsan aktiválják a mikrobiális közösséget.

A városi környezetben ezeknek a készítményeknek különösen nagy jelentősége van. Olyan területeken, ahol a talajélet lecsökkent vagy teljesen eltűnt, például frissen épített közparkok vagy útmenti sávok, a biostimulátorok képesek újraindítani az ökológiai működést, tehát visszaállítható a talaj funkciója is, újra képes vizet szivárogtatni, gyökereket táplálni, szerves anyagot lebontani. Ez azért előnyös, mivel biostimulátorok alkalmazása kompatibilis a természetalapú megoldásokkal öntözéscsökkentést, vízvisszatartást, klímatudatos növénytelepítést lehet kiegészíteni velük. Továbbá csökkenthető a műtrágyaigény is, ami nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is előny. Mindez új távlatokat nyithat meg a városüzemeltetés, a kertépítészet és a tájrehabilitáció számára. A cél nem kevesebb, mint egy élő, regenerálódó városi talajtér, amely együtt fejlődik a zöldinfrastruktúrával, és alapja lehet egy fenntarthatóbb, klímareziliens városi ökoszisztémának.

A talajmegóvás ma már nem csupán agrárkérdés, hanem városi fenntarthatósági stratégia része is kell legyen. A városban élők egészséges életminősége, a klímaadaptáció és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása mind-mind összefügg azzal, mi történik a föld alatt. A talajélet regenerálása nemcsak visszaadás, hanem befektetés: egy élhetőbb, rugalmasabb, egészségesebb városi jövő záloga.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu