A Tibeti-fennsíkon eredő és a Dél-kínai-tengerbe ömlő, csaknem ötezer kilométer hosszú Mekong-folyó a mezőgazdaságból és halászatból élő milliók számára nyújt megélhetést Kínában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön, Kambodzsában és Vietnámban.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) és 25 globális környezetvédő csoport Mekong elfelejtett halai című jelentése szerint a halakat az élőhelyek elvesztése, a vizes élőhelyek mezőgazdasági hasznosítása, a nem fenntartható homokbányászat, az invazív fajok betelepítése, a klímaváltozás hatásai, valamint a folyón és mellékfolyóin létesített vízerőművek veszélyeztetik.
Forrás: pexels.com
Zeb Hogan halbiológus, jelentés készítésében résztvevő Wonders of the Mekong csoport vezetője a legnagyobb fenyegetésnek a vízerőművek fejlesztését nevezte. Mint kiemelte: a gátak megváltoztatják a víz áramlását, minőségét, akadályozzák a halak vándorlását.
A környezetvédők jelenése arra figyelmeztetett, hogy a Mekong több mint 1100 halfajának mintegy 19 százalékát veszélyezteti a kihalás. Hozzátették: a baj ennél nagyobb is lehet, mert a folyó halfajainak 38 százalékáról túl kevés adat áll rendelkezésre populációjuk helyzetének felmérésére.
A kihalás szélén álló fajok között szerepel két nagy méretű harcsafaj, a legnagyobb pontyfaj és az óriás édesvízi rája.
A Mekong a globális belvízi halászat több mint 15 százalékát adja, évente mintegy 11 milliárd dollár értékben. A folyó halállományának csökkenése a Mekong alsó medencéjében 40 millió ember élelmezésbiztonságát fenyegeti.
A jelentés szerzői arra hívták fel a Mekong-folyó országainak figyelmét, hogy közös erőfeszítéssel visszafordíthatnák a halpopuláció hanyatlását.
agrotrend.hu / infostart.hu
