Fenntarthatóság

A Természet-helyreállítási rendelet kapcsán újabb fejlemények láttak napvilágot

Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az uniós természet-helyreállítási rendeletről november 9-én este, amelynek célja a szárazföld legalább 20%-ának és a tengeri területek 20%-ának helyreállítása 2030-ig, továbbá 2050-ig minden rehabilitációra szoruló ökoszisztéma helyreállítása.

A célokban kijelölt számok azt jelentik, hogy a tagállamoknak helyre kell állítaniuk az új szabályozás hatálya által lehatárolt, leromlott, rossz állapotú élőhelytípusok legalább 30%-át jó állapotú szintre, 2030-ra, a leromlott területek 60%-át 2040-re, továbbá a helyreállítandó területek 90%-át 2050-re. A tagállamoknak hazai szinten nemzeti helyreállítási terveket kell kialakítaniuk és elfogadniuk, amiben részletezni szükséges, hogyan szándékozzák elérni a kitűzött célokat 2030-ig. Különös tekintettel kell lenni azokra a területekre, amik Natura 2000 területeken helyezkednek el. A társjogalkotók továbbá egyetértettek abban, hogy miután egy területet a helyreállítási törvény által visszaállítottak jó állapotba, a tagországoknak törekedniük kell arra, hogy ezen területek állapota nem romoljon jelentősen.

Forrás: pxhere.com

mezőgazdaságban használt földterületek helyreállítása során a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük, melyek betartásával kapcsolatban háromból két indikátor mutatóban – a gyepi pillangóindex, a nagy változatosságot mutató tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya és a szántóföldek ásványi talajában lévő szerves szénkészlet- jelentős pozitív változást kell elérni.

Az elfogadott szöveg értelmében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az erdei ökoszisztémák biológiai sokféleségének fokozására, valamint bizonyos mutatók – mint például a lábon álló és fekvő holtfa, valamint a közös erdei madárindex – nemzeti szintű növekvő tendenciáinak elérésére, figyelembe véve az erdőtüzek kockázatát. A társjogalkotók egy olyan rendelkezést is beillesztettek, amely felszólítja a tagállamokat, hogy 2030-ig uniós szinten járuljanak hozzá legalább hárommilliárd további fa ültetéséhez.

városi ökoszisztémák tekintetében egyetértés született abban, hogy a tagállamoknak növelni kell a városi zöldterületeket, mindaddig, amíg el nem érik a kielégítő szintet. Abban is megállapodtak, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendelet hatálybalépése és 2030 vége között a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség ne csökkenjen nettó mértékben, kivéve, ha a városi ökoszisztémákban a zöldterület aránya már eléri, vagy meghaladja a 45%-ot.

A természet-helyreállítási rendelet által érintett területek:

1.Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek

2.Városi (települési) ökoszisztémák

3.Folyók és árterek

4.Beporzó rovarok

5.Mezőgazdasági ökoszisztémák

6.Erdei ökoszisztémák

Az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamok Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselőinek és a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának. Jóváhagyás esetén – jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés