forrás: pxhere
Néhány hete derült ki, hogy a magyar árampiac az egyik legkönnyebben spekulálható Európa szerte. Egy tavaly őszi reggel a köd miatt a vártnál alacsonyabban alakult a naperőművi áramtermelés, ami megugrasztotta az árakat – ezen kerestek több millió eurót szemfüles dán áramkereskedők a magyar áramtőzsdén.
Azt használták ki, hogy Magyarországon jelentős a naperőművek súlya az áramtermelési mixben, a szeles kapacitások viszont elenyészők, így az árak kiszámíthatóbbak. A tradereknek nem annyira nehéz előre megjósolniuk, hogy egy ködös napon csökkenni fog a napelemes termelés, egy napsütéses napon viszont növekedni, és a “naptúlsúlyos” piacon ennek megfelelően változnak az árak is. Az aránytalanul kevés szélenergia-termelésnek nincs jelentős zavaró hatása.
Az Energiaklub, évek óta hangsúlyozza, hogy a szélenergiára óriási szükség van a magyar energiamixben, többek között a napenergia-termelés kiegyensúlyozására. A másik szempont viszont a területhasználat. Ezt egy tavaly elkészült rövid tanulmányban elemeztük.
Hatékonyabb és kevesebb helyet foglal a szélturbina
Legyen szó szénről, gázról, nukleáris vagy megújuló energiaforrásról, minden energiatermelési mód, minden erőmű területet foglal. A megújuló energiák hasznosítása, a rájuk jellemző alacsonyabb energiasűrűségből fakadóan, nagyobb területet igényel. Ebből következően a földterület-hasznosítás a megújuló energiák esetében sarkalatos kérdés, hiszen nem mindig áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szabad terület, és az egyes földhasználati módok egymással versengenek.
A szélerőművek kis helyigényűek, a lapátjaik alatti terület mezőgazdasági hasznosítása megengedett és kivitelezhető is. Egy átlagos, 3 MW-os szélturbina legfeljebb 1000 négyzetméter (0,1 hektár) földet foglal el, amely a szélerőmű oszlopot és közvetlen környezetét foglalja magába.
Egy hasonló méretű naperőmű számára nagyjából 7-8 hektár földterületre van szükség, mely 70-80-szor nagyobb terület.
Figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon a napelemes rendszerek éves átlagban 14-15%-os kihasználtsággal működnek, míg a (10-15 éves) szélerőművek kihasználtsága 22-24% körül mozog. A mai technológia mellett ez az érték a 30%-ot is meghaladhatná.
Ez azt jelent, hogy egy 3 MW-os szélturbina egy év alatt nagyjából másfélszer annyi áramot termel, mint egy 3 MW-os naperőmű – ez alapján már 120-szoros a különbség az egységnyi elfoglalt földterület szempontjából.
Amennyiben nem önálló szélerőművet, hanem szélerőműparkokat telepítünk, számolni kell az erőművek lapátjai által elfoglalt légtérrel és az egymást „árnyékoló” hatással. A nemzetközi tapasztalatok alapján nagyjából 4-5 turbina helyezhető el négyzetkilométerenként, ami körülbelül 15 MW/km2-t jelent. Természetesen maguk az erőművek az 1 km2 területnek csak töredékét foglalják el, hiszen a turbinák közötti földet más tevékenységekre, például mezőgazdasági termelésre is hasznosíthatjuk, vagy biztosíthatjuk közöttük a természetes ökoszisztéma (gyep vagy erdő) fennmaradását.
Nézzünk egy magyarországi példát is! Levél község (Győr-Moson-Sopron vármegye) közigazgatási határain belül 2×12 db 2 MW teljesítményű szélerőmű működik. A műholdas képek mérései alapján az erőművek és a bekötő utak által elfoglalt földterület átlagosan 0,2-0,3 hektár turbinánként (0,1 hektár az oszlop és közvetlen környezete által + 0,1-0,2 hektár a bekötő út által).
Az utak által elfoglalt területet is számba véve a területhasználat nagyjából 0,2 hektár egy 2 MW-os erőműnél, vagyis 0,1 ha/MW.
Naperőművek esetében példaként a Paks mellett működő 10 MW teljesítményű erőművet vizsgáltuk. Ez a napelemes rendszer a műholdas képek alapján összesen 42 hektár területen épült, így fajlagos területfoglalása 4,2 ha/MW. A fenti két példát összehasonlítva megállapítható, hogy
a paksi naperőmű MW-onként nagyjából 40-szer annyi területet foglal el, mint egy levéli szélerőmű.
Ha a szélerőművek nagyjából másfélszer-kétszer jobb kihasználtsági mutatóját is számításba vesszük, akkor a fenti két példa esetében egységnyi földterületen 60-szor több energiát nyerhetünk szélerőművel, mint naperőművel (még akkor is, ha az üzemutak területfoglalásával is kalkulálunk).
A szélerőművek most tervezett alacsony bővítése óriási kihagyott ziccer az országnak
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden helyzetben és helyszínen a szélerőműveket kellene preferálni a naperőművek helyett. Lakott területeket körülölelő védőzónákban (a január elején megjelent új szabályozás szerint 700 méteres sávban), ahol szélerőmű elhelyezése nem javasolt/tilos, továbbra is a naperőművek jelenthetik a megoldást.
500 kW alatti teljesítményben azonban nem gazdaságos naperőművet létesíteni, így ha nem áll rendelkezésre az ehhez minimálisan szükséges összefüggő 1,5-2 hektáros terület, ám a területet energiatermelésre szeretnék hasznosítani, és a lakott területtől mért szükséges védőtáv adott, akkor egy szélerőmű kínálhat megfelelő alternatívát, mely 0,2-0,3 hektáron is elhelyezhető.
A legértékesebb földterületeket meg kell hagyni kizárólag mezőgazdasági termelésre, míg a kisebb értékű földeken is elsősorban a szélerőműveket kell előnyben részesíteni a nagyságrendekkel kisebb területfoglalás miatt.
A naperőműveket elsősorban tetőfelületeken vagy barnamezős beruházásokként érdemes megvalósítani – ebben az esetben nincs extra területhasználat.
A kormány januártól jelentősen enyhítette a szélturbinák telepítésének extrém szigorú (azt ellehetetlenítő) feltételeit. Az EU számára benyújtott felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) azonban még mindig jelentéktelen szerepet kap a szélenergia.
Agrotrend.hu/ Másfélfok
