Fenntarthatóság

Hírek

A regionális vízgazdálkodás a középpontban

Újszerű, innovatív megoldásokat fejleszt az aszály, az öntözés és a melioráció, a talaj termelékenységének kezelésére a Debreceni Egyetem MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete. A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium program keretében a városi csapadékvíz-, valamint belvíz-elvezető hálózat összekapcsolásán is dolgoznak a szakemberek. A projekt eredményeit konferencia keretében mutatták be csütörtökön.

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium elnevezésű pályázati programban hazánk elhelyezkedését, vízgazdálkodását és vízkészletét figyelembe véve a vízminőséget támogató innovatív megoldások kidolgozását végzi. Az egyetem kutatóinak fókuszterülete a regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás. A programban elért eredményekről tudományos ülésen számoltak be a MÉK szakemberei.

– A DE agrárkara a mezőgazdasági alapanyag-előállítással, az élelmiszer-feldolgozással és mindennek a környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy megvalósítjuk a körforgásos gazdálkodás oktatási és kutatási feladatait a teljes élelmiszer-vertikumban. A Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet ebben a rendszerben kiemelten fontos szerepet játszik, hiszen kutatásai és vizsgálatai ezen tevékenység negatív következményeinek megelőzését, csökkentését, továbbá a keletkezett melléktermékek újra felhasználását célozzák – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Fotó: unideb.hu

Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere hozzátette: a Debreceni Egyetem kutatói és Debrecen város önkormányzata évek óta együttműködik egy zöldebb Debrecen megteremtésében, egyebek mellett a Zöld Munkacsoport, a Future of Debrecen és a Civaqua program által, a Környezeti Ellenőrző Rendszer és Debrecen Zöld Kódexének összeállítása is a partnerség egyik eredménye.

Fotó: unideb.hu

– Megkezdődik a hazánkban egyedülálló debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszert kiépítése. A városban 16 helyen telepítenek komplex mérőállomásokat, amelyek mintavételezések és 24 órás, állandó mérések révén szolgáltatnak információt a környezeti változásokról, az iparfejlesztés hatásairól. A tervek szerint az alapállapot feltérképezést követően az első méréseket 2024 második felében végzik el a szakemberek. A monitoring rendszer által nyújtott adatok tudományos hátteret biztosítanak a város számára a természetvédelmi cselekvési tervek, környezeti stratégiák kidolgozásához – jelentette ki Balázs Ákos.

Szűcs Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese a kutatók és a vízügyi szakemberek szoros együttműködését hangsúlyozta. Szűcs Péter szerint a tudományos eredményeknek ugyanis be kell épülniük a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésébe és a hazai vizes döntéshozatali rendszerbe.

– A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium programban újszerű, innovatív megoldásokat fejlesztünk ki az aszály, az öntözés és a melioráció, a talaj termelékenységének kezelésére, a vízellátási és tárolási kapacitás növelése, a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében. A városi csapadékvíz-, valamint belvíz-elvezető hálózat összekapcsolásán dolgozunk, hogy az lehetővé tegye a városok területéről elfolyó – egyébként a gyors levezetés sorsára jutó – vizek visszatartását, hasznosulását annak érdekében, hogy a belterületeken ne alakuljon ki elöntés, külterületeken pedig az előírt időn belül levezethető legyen a csapadék – sorolta a program eredményeit Tamás János, a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet vezetője.

Tamás János hozzátette: a DE MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium programban szerzett tudományos ismereteit és kutatási eredményeit is felhasználva dolgozták ki a debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszert és állították össze Debrecen Zöld Kódexét.

Az RRF-2.3.1-21-2022-00008 számú, a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium elnevezésű pályázat keretében rendezett konferencián a pályázati partnerek, a Pannon Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Agrártudományi Kutatóközpont, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Széchenyi István Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Ökológiai Kutatóközpont mellett a Debreceni Akadémiai Bizottság Hidrobiológiai Munkabizottsága, valamint a Környezetgazdálkodási, Területfejlesztési és Műszaki Munkabizottság szakemberei is részt vettek.

agrotrend.hu/Debreceni Egyetem
Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés