Fenntarthatóság

A regeneratív mezőgazdaság hatékony eszköz a szárazság ellen

Alábbiakban két új, inspiráló kisfilmről szeretnénk hírt adni, melyek homok- és agyagtalajokon bevált regeneratív gazdálkodási gyakorlatokat mutatnak be és alkalmazásukkal eredményesen mérsékelhetők a szárazság negatív hatásai.

forrás: pixabay

Szabó Zoltán kiskunmajsai gazdálkodóval készített kisfilmből kiderül, hogy több mint tíz éve gazdálkodik a homokháton – az Alföld egyik legmagasabb pontján –, nyolc éve regeneratívan, aszályérzékeny, gyenge vízmegtartó homoktalajokon, ahol egy hét esőhiány is stresszeli a növényeket. Geográfusként a talajtan órákon döbbent rá a homokok humusz- és talajélet-hiányára, agrárkutatási tevékenysége után saját 30 hektárján (fele „szántó”, fele legelő) kísérletezik no-till módszerrel. Korábban hiába javította különböző készítményekkel a talajéletet, a nyári 70 fokos felszínhőmérséklet mindig elpusztította azt – ezért vezette be a 90-100%-os mulcstakarót a talaj védelmére. Gabonákat termel alternatív hüvelyesekkel (homokibabbal, mungóbabbal, szegletes lednekkel, bükkönnyel) társítva (intercropping), műtrágya- és növényvédőszer-mentesen. A homokibab a „szerelemprojektje”: a kezdeti 2 kg mintából mára 5 hektár lett, szárazságtűrő, aratás után újrahajt, táplálja a talajt, humán élelmiszerként értékes, jó beltartalmi értékekkel rendelkező növény.

A regeneratív gazdálkodás gyakorlati tevékenysége mellett talajegészségi, takarónövényes (SZTE) és LegumES-projektekben vesz részt, s tervezi az állatok bevonását a talajélet fokozására. Üzenete: csak a természet mintáit utánozva válik fenntarthatóvá a homoki gazdálkodás.

Bene Péterrel készített videóból megtudhatjuk, hogy 650 hektáros családi gazdasága Karcag külterületén fekszik, a Nagykunságban – egykor Tisza, Berettyó és Hortobágy árvizek formálta agyagos, szervesanyag-gazdag talajokon – ahol nyolc éve takarónövényes, minimális műveléses rendszert alkalmaz a csapadékszegény körülmények ellen. Takarónövényeket augusztus 20.-30. között vetnek, amelyek nedvességet tartanak vissza, és a megfelelő időzítéssel vetve gyommentességet is biztosítanak. Főnövényeik a kukorica, napraforgó, repce, búza, cirok (vetőmag), olajtök direktvetéssel, sekélyműveléssel (5-10 cm tárcsás borona, grúber 40 cm kapával). Próbálkoztak szójával (sikertelenül), ám öntözhető területen a zöldborsó-köles-kukorica másodvetés sikeresen működött. Folyamatosan figyelemmel kísérik a talajmegújítással kapcsolatos eseményeket, publikációkat és eredményeket. Jelenleg gazdaságátadási folyamat zajlik jogi procedúrákkal, de fiaik viszik tovább ezt a gazdálkodási szemléletet.

Mindkét példa hasznos gyakorlati útmutatóként szolgálhat a fenntartható gazdálkodáshoz. Fedezze fel a Zöld Támogató Egység aloldalán elérhető további inspiráló kisvideókat is!

Agrotrend.hu/ NAK