A komposzt szerepe a fenntartható gazdálkodásban

Hulladék, ami valójában nem is az

A társadalom tagjai, legyen szó magánszemélyekről vagy vállalatokról, jellemzően egy adott szemlélettel tekintenek a hulladékra. A körforgásos gazdaság részeként a hulladék azonban érték, visszaforgatható erő, amely támogathatja a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és számos más iparágat is. Upcycling lehetőségek, bio- és zöldhulladék-feldolgozás, mindez beépítése a körkörös gazdaságba: ez lenne a jövő. Azonban olyannyira be vagyunk rendezkedve a lineáris gazdaságra, hogy cseppet sem olcsóbb vagy gazdaságilag megoldhatóbb a körforgásos gazdaság, még ha elsőre ez is lenne a meglátásunk.

Beszédes adat, hogy jelenleg 300 000 hektáron használnak szerves anyagot a mezőgazdaságban, ám ez a szám további 150 000 hektárral növelhető lenne, ha kihasználnánk a komposzt nyújtotta lehetőségeket, mutatott rá Aleksza László.

Más területen az upcyclinggal, azaz az értéknövelő újrahasznosítással (a jobban ismert recycling vagy downcycling mellett) a feleslegesnek gondolt alapanyagok új életre kelnek, ilyen lehet például a sörtönköly. A TransFoodMission közel 200 ilyen termékkel dolgozik, és juttatja őket a boltok polcaira. A legfontosabb résztvevők ebben a kereskedelmi láncok, általuk ismerik meg a vásárlók is ezeket a termékeket. A vásárlói oldalon általában az az elvárás, hogy ezek olcsóbbak legyenek, azonban ez csak nagyobb volumen esetén lenne lehetséges. Nagyobb volumenben viszont akkor lehet gondolkodni, ha az így készült termékek ismertek és keresettek lesznek. Ehhez nagy szükség van a kereskedelmi láncok nyitottságára.

A komposzt és a regeneratív mezőgazdaság útja

A hazai zöldhulladék újrahasznosítása egyelőre 800 000 kilogramm biohulladékra koncentrálódik, ám fontos látni, hogy az ebből előállítható komposzt nagyban segítené a mezőgazdaságot és a regeneratív átállás folyamatát. A fent említett mennyiség nagy része azonban a szennyezettsége folytán a fekete kukában köt ki. Jogszabályi változásokra és a lakosság szemléletformálására lenne szükség ahhoz, hogy több jó minőségű komposztot állíthassanak elő. A körforgásos megoldások drágábbak és kényelmetlenebbek a lineárisnál, ezen segíthetne a jogszabályi környezet átalakítása.

A komposzt felhasználása azonban gazdaságilag is megérné: a jelenleg 150 000 hektár területre elegendő komposzt növelné a pillanatnyilag 300 000 hektáron használt szerves trágya mennyiségét, így tovább erősítené a szervesanyag-használatot.

A zöldkomposzt standardizálása is fontos tényező lenne, de ennek költségvonzata van, ezért meg kell találni a finanszírozás módját. Szennyezett alapanyagokból nem lehet jó minőségű terméket előállítani.

Szemléletformálásra van szükség. A fiatalok befogadóak, mi sem mutatja ezt jobban, mint a MATE gödöllői kampuszán a zöldhulladék hasznosítása. A kampusz területén az a cél, hogy minden zöldhulladékot helyben hasznosítsanak újra.

A komposzt a regeneratív mezőgazdaságban is óriási erő: a szerves anyag mennyiségének növelése rendkívüli segítség lehet a gazdaságok számára. A jogszabályi környezet átalakítása és szemléletformálás nélkül azonban ezek az előnyök kihasználatlanok maradhatnak.

A cikk „A talajmegújító mezőgazdaságtól a hulladékkezelésig – Hogyan lehetséges az értéknövelés fenntartható módon az élelmiszeripari értékláncban” című kerekasztal-beszélgetés alapján készült, amely a Planet Budapest Agrárium a klímaváltozás szorításában szekciójának előadása volt 2026. február 25-én.

agrotrend.hu / Greendex