A kaszpi haragossikló lett az év hüllője 2024-ben

Hazánk legnagyobb, az akár két méter hosszúra is megnövő kígyóját, a kaszpi haragossiklót választotta 2024-ben az év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.

Az MME csütörtöki közleménye szerint az állattal ennek ellenére nem könnyű találkozni, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.

Mint írják, a nagyra növő haragossiklónak sok táplálékra van szüksége. Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni. Zsákmányol gyíkokat, más kígyókat, madarakat, kisebb emlősöket, elsősorban rágcsálókat, még az ürgét is legyűri.

Kaszpi haragossikló (Fotó: Heckenast Ádám)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által végzett rádió-nyomkövetéses vizsgálatok megmutatták, hogy  kaszpi haragossikló vadászat közben több hektárnyi területet jár be rendszeresen, a törzshelyétől fél kilométernél is messzebb eltávolodik, és vadászportyái több napig is tarthatnak, melyek során ürge- vagy pocokjáratokban vészeli át az éjszakákat vagy a kedvezőtlen időjárást – olvasható az összegzésben.

A közlemény kiemeli, hogy az MME utóbbi vizsgálatai felkeltették Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédelmi aktivista érdeklődését is, aki maga engedte szabadon az első, nyomkövetővel ellátott, azóta a nevét (Jane) viselő siklót. A program ezáltal országos ismertségre tett szert, aminek jelentős szerepe volt a pesthidegkúti élőhely olimpiai hegyikerékpár-pályává alakítása ellen folytatott kampányban.

A tájékoztatás szerint a délkelet-európai elterjedésű kígyó a füves, bokros domboldalakon és száraz, meleg sztyeppén él a Balkán-félszigettől egészen a Krím-félszigetig. Elterjedésének északnyugati határát Magyarországon éri el. Hazánkban az elterjedése az élőhelyek eltűnése, felaprózódása miatt ma már sajnos igen szűk. Egy elszigetelt, de szerencsére meglehetősen erős populációja a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón él. További kisebb szórványpopulációk élnek a Duna jobb partja mentén elterülő löszsztyepp-maradványokon (Paks, Dunaújváros, Dunakömlőd), valamint néhány elszigetelt állománya ismert a Budai-hegységben is, például a Sas-hegyen, a Budaörsi kopárokon és Pesthidegkúton is.

A kaszpi haragossiklót magyarul sokáig csak haragos sikló névvel illették. A változást részben az új, DNS-re alapozott törzsfejlődéstani vizsgálatok indították el, melyek arra világítottak rá, hogy az európai haragossiklók több önálló törzsfejlődési ágon szétszórtan helyezkednek el. Neve onnan ered, hogy zavarás, megfogás esetén vehemensen támad, mivel azonban nem mérgeskígyó, harapása nem veszélyes – áll az MME csütörtöki összegzésében.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületrészletes cikke képekkel itt olvasható.

agrotrend.hu / MTI