A skandináv–balti hidrogénfolyosó építése öt éven belül indulhat

Megújuló energiaforrással előállított hidrogén szállítására hoznának létre folyosót az északi és a balti országok. A 2500 kilométer hosszú hidrogénfolyosó építése 2029-ben kezdődhet Nemunas Biknius, a litván földgázszállító rendszert üzemeltető Amber Grid vezérigazgatója szerint.

A munkát mielőbb el szeretnénk kezdeni, ehhez két éven belül el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak, majd következhet a tervezés – számol be a Bloomberg a vezérigazgató közlése alapján. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány már kész, eszerint a folyosónak, amely évente 2,7 millió tonna hidrogént szállít majd, 2040-re Finnországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot és Németországot kell összekötnie. Biknius becslése szerint a folyosót öt-hét év alatt megépíthetik. Mivel a vezeték mintegy 2500 kilométeres lesz, valószínűleg nem egyszerre, hanem szakaszonként építik meg. Az előkészítés lesz a legnehezebb, mert ilyet még soha senki nem csinált. Mindazonáltal Nemunas Biknius lehetségesnek tartja a kivitelezést.

A zöldhidrogént elektrolízissel állítják elő szárazföldi és tengeri szél- és napenergia felhasználásával

• a közlekedés szén-dioxid-mentesítésére,
• szintetikus üzemanyagok és repülőgép-üzemanyagok előállítására,
• valamint egyéb alkalmazásokra.

Biknius megjegyezte, hogy az olyan nagy áramfogyasztók, mint Németország és Hollandia, a jövőben hidrogénhiánnyal szembesülhetnek, ha folytatni akarják iparuk fejlesztését.

Megvan a hidrogénfolyosó uniós hátszele

Az Európai Bizottság 2023 áprilisában közös érdekű projekt (PCI) státuszt adott a hidrogénfolyosónak, ez hozzáférést biztosít az uniós forrásokhoz, és felgyorsítja a jóváhagyást.

Az Amber Grid honlapja további részleteket közöl az elképzelésről. Eszerint a Nordic-Baltic Hydrogen Corridor (NBHC) nevű nemzetközi projekt célja az észak-európai zöldenergia-termelő régiók összekapcsolása a főbb közép-európai fogyasztási központokkal. A említett előzetes megvalósíthatósági tanulmány ez év júniusában készült el. Ebben elemezték az európai és regionális energiapolitikákat elemezték, és konkrét válaszokat adtak a zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításának és fogyasztásának lehetőségeire. A tanulmány készítői javaslatokat is tettek

• a projekt terjedelmére,
• a vezeték lehetséges nyomvonalára,
• a hidrogéntárolásra,
• a finanszírozási lehetőségekre,
• az ütemezésre
• és a kockázatkezelésre.

Feltérképezték a piacot is

A tanulmány eredményei nagy jelentőségűek a régió egészének, amely aktívan igyekszik hidrogén-infrastruktúrát kialakítani Finnország között a balti államokon át Közép-Európáig. A projektben részt vevő európai gázszállító rendszerirányítók a Gasgrid Vetyverkot (Finnország), Elering (Észtország), Conexus Baltic Grid (Lettország), Amber Grid (Litvánia), Gaz-System (Lengyelország) és az Ontras (Németország). A tanulmány szerint a skandináv és a balti régió jelentős megújuló hidrogénpotenciált kínál, mégpedig körülbelül 27,1 millió tonnát 2040-ig a kombinált szárazföldi és tengeri szél- és napenergia felhasználásával. Ez jelentős hidrogénpiac-teremtési és exportlehetőséget teremt a kontinentális Európában.

A folyosó 2040-re akár 2,7 millió tonna megújuló hidrogént szállít majd évente az országok között. Az NBHC csővezeték a tervek szerint 48 hüvelyk (1200 milliméter) átmérőjű lesz, több kompresszorállomással. Használata 2050-ig évi 37 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkentheti az üvegházhatású gáz kibocsátást. Növelni fogja az energiabiztonságot és az ellátási sokféleséget a régióban és Európában, összekapcsolva az egyes országok megújuló alapú hidrogéntermelését a meglévő és új keresleti központokkal, valamint hozzájárulnak a nehezen levezethető ágazatok szén-dioxid-mentesítéséhez.

Úton az európai energiaellátás átalakítása felé

A hidrogén várhatóan Európa egyik fő energiaformájává válik, mivel az EU-tagállamok dinamikus változásokon mennek keresztül az energiaellátás átalakításához és a gazdaság dekarbonizációjához kapcsolódóan. Erősíteni fogja az EU energiabiztonságát, csökkenti az importált fosszilis energiától való függést, és fontos szerepet játszik az energiaintenzív európai iparágak importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésében. Ezen túlmenően a projekt jelentős mértékben hozzájárul az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzéséhez azáltal, hogy elősegíti a fosszilis tüzelőanyagok ipari, közlekedési és energiaszektorban történő felhasználásának megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokkal, azaz elektromos áramból előállított hidrogénnel történő helyettesítését.

Magyarország kivár

Térségünk hidrogénfolyosójának kiépítése az FGSZ Földgázszállító Zrt. feltételes tervei között szerepel. A legfrissebb állapot szerint a társaság évente megújított, tíz évre szóló fejlesztése tervéből egyelőre kikerült (többek között) nyolc hidrogénfolyosó kiépítése, de nem végleg. A tervet jóváhagyó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal további vizsgálatokat vár. Igaz, a projekteket maga a rendszerirányító is csak feltételesen javasolta.

A Közép-európai Hidrogénfolyosó Csehország, Szlovákia, Ukrajna és Németország együttműködéseként épülne meg a 2021-ben megfogalmazott elképzelés szerint. A projekt a szlovákiai Eustream, a csehországi Net4Gas, a németországi OGE és az ukrajnai Gas TSO of Ukraine kezdeményezéseként jött létre. A folyosó Szlovákián és Csehországon keresztül vezetne a nagy kereslettel kecsegtető németországi területekig, és az EU nyugati felébe.

agrotrend.hu / Világgazdaság