Szlovákiában is érezhető a klímaváltozás hatása – délen fokozott a nyomás

Egy tavalyi, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatain alapuló felmérés rámutatott, hogy Szlovákiában az október és március közötti időszakban legalább 3,12 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben, ennek megfelelően pedig országosan 16 százalékkal csökkent a fűtési igény – írja az Ujszo.com.

A hűtési igény ezzel szemben a májustól szeptemberig jelentkező hőhullámok idején egyre nő.

Délen a helyzetet még az is nehezíti, hogy alapvetően hiába jelentkezik erőteljesebben az éghajlatváltozás, mint északon, a hatályos jogszabályok miatt az ország északi részén lévő települések több pénzt kapnak a költségvetésből. A települések finanszírozási rendszeréről szóló törvényt még abban az időben fogadták el, amikor a klímaváltozás nem éreztette ennyire a hatását, és reálisan – a zordabb tél miatt – az északibb településeknek kellett több forrás.

Komárom az igazi vesztes a hőhullámok miatt

Komárom mintegy egymillió eurótól esik el a finanszírozási rendszer miatt, pedig Szlovákia egyik legdélebbi városáról van szó, amelyet fokozottan sújt a klímaváltozás. Elsősorban a középületek, iskolák légkondicionáló berendezésekkel való felszerelése, az öntözőrendszerek telepítése és működtetése, illetve a villámárvizek utáni lefolyócsatorna-tisztítás jelent nagy pluszkiadást a déli önkormányzatoknak. Emellett például a szúnyoginvázió is olyan probléma, amely a hegyvidéki településeket nem vagy sokkal kisebb mértékben érinti, és összefügg a klímaváltozással is.

Azért a hegyvidék sem kivétel

Persze a hegyvidékek is érintettek. A Magas-Tátra kapujának hívott Poprád gyakorlatilag hómentes volt egész télen, de a feljebb lévő Tátralomnicon sem akadt sok lapátolnivaló. Nyugatabbra, az Alacsony-Tátra alatt fekvő Liptószentmiklóson is hasonló a helyzet. A klímaváltozásnak kézzelfogható jelei is vannak: Erdélyhez hasonlóan Szlovákiában is megszaporodott a medvetámadások száma. Ezt pedig sokan annak tudják be, hogy a medvék, az enyhe tél miatt már nem igazán alszanak téli álmot. Ezt az állítást tudományosan nem támasztották alá, de az tény, hogy a szlovák hegyoldalak sokszor még január–februárban is barnák, azaz hómentesek voltak. Ugyan a síközpontok üzemeltetői a hóhiányos tél ellenére elégedettek az idei szezonnal, de ez a helyzet könnyen megváltozhat, ami viszont igencsak érzékenyen érintené az északi települések pénztárcáját.

Felcsillant a fény

Ugyan előremutató, de legfeljebb csak hosszabb távon hozhat némi megoldást, hogy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) csatlakozott egy olyan európai szinten is egyedülálló kutatáshoz, amely segít az egyes települések saját klímaadaptációs stratégiájának kidolgozásában. Az átfogó, részletes kutatási eredmények pedig a döntéshozóknak is új alapot adhatnak a forráselosztáshoz – mondta Jozef Bozik, a ZMOS elnöke. Emellett olyan konkrét megoldásokat is tesztelnek, mint a csapadékvíz-gazdálkodás, a zöldfelületek növelése elsősorban zöld tetők és homlokzatok kialakítása által, az albedó, vagyis a különféle felületek fényvisszaverő képességének optimalizálása, a levegőminőség javítása, valamint az emissziócsökkentés.

agrotrend.hu / Világgazdaság