Jégtörő Mátyás ma véget vethet a télnek

Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe, a név jelentése: Isten ajándéka.

Forrás: pixabay.com

A Biblia szerint Mátyás Krisztus feltámadása után került az apostolok közé az áruló Júdás helyére. Később vértanú halált szenvedett, állítólag megkövezték, majd bárddal lefejezték.

Mivel vértanúsága miatt többnyire bárddal ábrázolták, Mátyást az ácsok és mészárosok védőszentjüknek választották, miként a teológusok, hittanárok, misszionáriusok, de oltalmát kérik a cukrászok, szabók, kovácsok is. Nevének napja, február 24-e miatt a halászok is védőszentjükként tisztelik, ekkor kezdenek ugyanis  ívni a csukák.

Mátyás napjához számos népi hiedelem és szokás fűződik. A leginkább ismert, hogy ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

Mátyás és a jég

• Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál, azaz: ha kemény fagy van ezen a napon, Jégtörő Mátyás összezúzza a jeget, és hamarosan beköszönt a tavasz.
• Ha február 24-én enyhe az idő, Mátyásnak nincs mit összetörnie, viszont jeget csinál, így a továbbiakban lesznek még zord napok, a szép időre várni kell.
• A Csongrád-Csanád megyei Kiszomborban a hagyomány szerint ha fagy Mátyás-napon, akkor jeget olvasztanak, hogy nyáron elkerülje őket a jégverés.
• A pásztorok megfigyelése szerint, ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor további negyven fagyos éjszaka következik.
• A népi megfigyelések nemcsak Mátyás és a jég kapcsolatát ismerik. Február 24-ét a március 12-i Gergely-nappal összefüggésben is említik. “Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.

Mátyás és a madarak

• A néphagyomány szerint Szent Mátyás apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek, így e naptól egyre erősödik a tavasz közeledtét jelző madárdal.
• Régi kapolyi hiedelem szerint Mátyás madarász, aki a pacsirták védelmezője. Amikor hideg van, akkor a ködmönében melegíti, neve napján viszont szép napos időben kiröpteti a madarakat.

Időjóslás

• Egyes vidékeken a hideg és havas Mátyás-napon vetni kezdtek, éppen a jó termés reményében.
• Másutt úgy vélekedtek, ha havas az idő Mátyáskor, el kell vetni a búzát, árpát, zabot szintén a jó termés reményében.
• E napon mákot, sárgarépát, petrezselymet és borsót vetnek, mert a hiedelem szerint az e napon vetett magvakat nem eszi meg a féreg.
• Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig legyen sajt a portán.
• „Ha Mátyásnak könnye csordul, könnyen ecet lesz a borbul” tartja a mondás, vagyis eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz. Régiek tapasztalata szerint a jó idő viszont jó máktermést hoz.

Mátyás és a tojások

• A Mátyás-napi időjárásból jósoltak az éves termésre, a tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles pedig kevés tojást jelent.
• A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották.
• Néhol a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki. Úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz.
• A Pest vármegyei Turán úgy vélték, hogy a Mátyás-napi tojásból nyomorék liba kelne ki.
• Székelykevén piros ceruzával jelölték meg a Mátyás-napi lúdtojásokat abban a hitben, hogy ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül megtartani, akkor jó gúnár lesz belőle.
• Topolyán megpiszkálták Mátyás éjszakáján a tyúkokat, hogy biztosítsák a szerencsét.

Mátyás és a halászok, pásztorok

• A halászok a Mátyás-napon fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában „Mátyás csukájának” hívják.
• A pásztorok is nagyon várták Mátyást, mert elhajtotta a havat, kibújt a fű a legelőn, így Mátyás napja után mehetett ki a legelőre a juhász.

Összességében úgy tartották, hogy Mátyás-napon mindenki örömére betekint a melegebb évszak, vagyis Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.

A magyar néphagyományban időjósló napokból nincsen hiány. Vízkeresztkor például megjósolták, meddig tart a tél, a hagyomány szerint Sándor, József és Benedek zsákban hozzák majd a meleget, ha pedig Medárd napján esik az eső, utána 40 napig esni fog.