Aktuális
OMSZ: Dunántúlon fejlettebbek az őszi vetések
A múlt héten pénteken keleten, most kedden pedig délnyugaton hullott jelentős csapadék hazánkban, de összességében már kevesebb volt az eső, mint az előző hetekben. Foltokban még mindig van belvíz, ami az őszi vetéseknek nem tesz jót – szögezte le elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
A folytatásban téliesre fordul időjárásunk: megérkezik a hideg kemény éjszakai fagyokkal és szombattól már több napon is van esély hóesésre – tették hozzá.
A mögöttünk álló egy hétben is folytatódott a hetek óta tartó csapadékos, az átlagosnál egy kissé még mindig enyhébb időjárás. A talaj felső 20 cm-es rétege csaknem országszerte, a fél méteres rétege az Alföld kivételével már telítetté vált. Ez utóbbi területeken a mélyebb rétegek még szárazak (4. ábra).
A rossz vízgazdálkodású talajokon a leszivárgás nagyon lassú, a csapadék ennél nagyobb ütemben érkezett, így a Tisza mentén, Baja térségében és helyenként a Kisalföldön már belvizes területek is kialakultak.
A hőmérséklet északkeleten az átlag körül, míg délnyugaton 1-2 Celsius fokkal a fölött alakult az elmúlt egy hetes időszakban. Jellemzőek voltak a 10 fok körüli maximumok (5. ábra), de északkeleten vasárnaptól már csak 5 fok körül alakultak a csúcsértékek.
Vasárnap reggelre csaknem országos, de csak -1, -2 fokos fagy volt, míg ma reggelre már nagy területen fordultak elő -3, -4 fokos fagyok (6. ábra). A többi nap nem volt jellemző a 0 fok alatti érték.
Az őszi vetések számára kedvező volt a hosszú ősz, melyhez főleg október második felétől kiadós csapadék is párosult. A sok eső helyenként már megállt a földeken, a tartós vízborítást pedig nem szeretik az állományok. Az őszi talajmunkákhoz is sokfelé túlságosan sáros a talaj.
A repce jól fejlett, hamar elérte a 6-8 leveles állapotot, az árpára már egyre többfelé jellemzőek a bokros állományok, a búza pedig 1-3 leveles, többfelé 3-5 leveles állapotban van a vetés időpontjától függően.
A műholdképek tanúsága szerint a hosszú, enyhe, esős ősz hatása az NDVI vegetációs index térképeken is megmutatkozik, nagy területen jóval nagyobb a zöld tömeg mennyisége a szokásosnál, elmaradás az Alföldön van.
A Dunántúlon és északon fejlettebbek az őszi vetések, az Alföld középső és délkeleti részén viszont gyengébbek az állományok és a vetésterület is kisebbnek tűnik a szokásosnál . A kevés és csak gyenge fagyos nap miatt a természetes növényzet lombjának színeződése, lehullása jóval a szokásos időpont után következett be.
A réteken, legelőkön a fű is kizöldült.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon. Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni.
Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett.
Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez.
November közepére helyenként már belvizes területek is megjelentek.
A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 10-30, a Dunántúlon és az északi országrészben 30-90 mm-rel meghaladja az optimális értéket. A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul.
agrotrend.hu/ OMSZ