Xántus János a tudomány és felfedezés úttörője, a budapesti Állatkert alapítója

Xántus Jánost (Csokonya, 1825. október 5. – Budapest, 1894. december 13.), az Állatkert megalapítóját, utazót, néprajz- és földrajztudóst, az észak-amerikai kontinens és Ázsia növény- és állatgyűjtőjét tulajdonképpen a kényszer vitte a tudományos pályára.

Forrás: Wikipédia

Eredetileg jogot tanult, majd önkéntes nemzetőrként vett részt az 1948/49-es szabadságharcban; annak bukása után Königgratz várában raboskodott. 1850-ben Angliába, majd Amerikába emigrált. Először a Mississippi közelében, a Pacific Vasút nyomvonalának kitűzésénél kapott munkát. 1854-ben az Iowa államban alapított New Buda környékén felkereste emigráns honfitársait, hogy hozzájuk hasonlóan földhöz jusson. Ez a próbálkozása nem sikerült, de a vidéket belovagolva a prérin kezdett el növényeket és állatokat gyűjteni, preparálni. Egyre szenvedélyesebben folytatta munkáját, egy idő után már Amerika leghíresebb tudományos intézete, a Smithsonian Institution számára, Iowa után Kaliforniában. A gyűjtött anyagból a Magyar Nemzeti Múzeumnak is juttatott.

Később az intézet megbízásából a Coastal Survey keretében tengeráramlási megfigyeléseket végzett a Mexikóhoz tartozó Kalifornia félszigeten; így módja nyílt rá, hogy a tenger élővilágából is gyűjtsön. A hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján egyre nagyobb elismerés övezte munkásságát. 1861-ben hazatért és a következő évben megtartotta székfoglalóját a Tudományos Akadémián Adatok a tenger természettani földrajzához címmel. 1862-ben visszautazott Amerikába: előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd mexikói konzul lett. 1864-ben települt végleg haza, nagy értékű természettudományi gyűjteményével.

Ő alapította az 1866. augusztus 6-án megnyílt budapesti Állatkertet, melynek első igazgatója lett. 1868-tól először egy osztrák-magyar expedíció tagjaként, majd magát önállósítva kelet-ázsiai gyűjtőexpedícióban vett részt Ceylonban, Sziámban, Borneón és Jáva szigetén. Hatalmas állattani anyagra tett szert vadászatai során, sőt, mintegy 2500 darabos etnológiai gyűjteményt is hozott magával, amely főleg a borneói dajakok tárgyaiból állt. Ezzel az Európában egyedülálló gyűjteménnyel vetette meg a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának, a későbbi Néprajzi Múzeumnak az alapjait.

1870-ben tért haza, 1873-tól a Nemzeti Múzeum igazgatójává nevezték ki. 1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, melynek 1892-ben elnöke lett. Két könyve és több, mint kétszáz egyéb írása tanúskodik kalandos életéről, értékes munkájáról.

A kiemelt kép forrása: Wikipédia

agrotrend.hu / Jeles Napok