Vis maior rendelet módosulása

Az idén a felhatalmazó rendelkezések, főszabályok megváltozása okán új vis maior rendelkezés lépett hatályba 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet számmal.

Elismert vis maior esetek az alábbiak, melyeket a korábbi szabályok alapján már zömében ismerhetünk:

a) a kedvezményezett halála;

b) a kedvezményezett hosszú távú munkaképtelensége, amely balesetből vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapotából adódik, és emiatt az kötelezettségvállalásait vagy a támogatás feltételeit nem tudja teljesíteni,

c) az agrártámogatási jogviszony fennállásának időszaka alatt

ca) intézkedés keretében a fejlesztés tárgyát képező ingatlan (mezőgazdasági üzem) teljes vagy jelentős részének a kisajátítása,

cb) a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek, az erdősített területnek, erdőnek, továbbá a támogatott tevékenységgel érintett földterületnek (továbbiakban együtt: földterület) a kisajátítása,

cc) a mezőgazdasági üzem jelentős része vagy a földterület vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés megkötése;

d) a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a földterületnek jogszabály alapján történő átminősítése, amely nem a kedvezményezett kezdeményezésére indult;

e) a földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele;

f) a mezőgazdasági üzem részét képező vagy erdőterületen elhelyezkedő, állattartást, egyéb mezőgazdasági vagy feldolgozóipari tevékenységet, illetve egyéb támogatott tevékenységet szolgáló vagy támogatásból megvalósított építmények vis maior következtében történő megsemmisülése, illetve olyan mértékű megrongálódása, amely a rendeltetésszerű használatot ellehetetleníti;

g) a kedvezményezett állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy az állatok szabályszerű leölése;

h) zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés;

i) az intervenciós és exporttevékenységgel összefüggő szállítási útvonalon bekövetkezett váratlan vagy tartós akadály, amelynek elhárítására a kedvezményezett önerejéből képtelen, és az alternatív útvonal használata jelentős többletköltséggel jár;

j) védett vagy a fokozottan védett állatfaj egyede általi károkozás, kártétel, ha a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi LIII. törvény) 74. §-ában meghatározott – védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzése, illetve csökkentése érdekében tett – intézkedések ellenére következett be a kár;

k) a mezőgazdasági üzemet, a földterületet, a megvalósítás helyéül szolgáló ingatlant vagy az erdészeti létesítményt sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (így különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégeső, fagy, felhőszakadás, villámcsapás); Tűz esetén a tűzeset helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítvány szükséges, vagy amennyiben tűzvizsgálati eljárás is indult, akkor tűzvizsgálati jelentés.

l) a kedvezményezett állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy állat-járványügyi intézkedés miatti állománycsökkenés;

m) a kedvezményezett növényállományának, illetve a kedvezményezett által termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel;

n) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: 1996. évi LV. törvény) 79. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések ellenére bekövetkező vadkár.

Forrás: pxhere.com

A fentiekben szereplő k) –m) pontjában meghatározott vis maior esetekben a hatóságok együttes közreműködésével kerül vizsgálatra, az ügyfél által dokumentum csatolása nem szükséges.

A b) –j) pontokat a kedvezményezettnek hitelt érdemlő módon kell bizonyítania.

A g) pontjában meghatározott esetet állatorvos által az esemény bekövetkeztekor kiállított igazolással vagy laboratóriumi vizsgálatról kiállított dokumentummal kell igazolni, amely tartalmazza az esemény pontos okát is.

EMVA forrásból finanszírozott intézkedés esetén vis maiornak minősül továbbá

– a támogatási jogviszony fenntartási időszakára vállalt állatlétszám szinten tartási kötelezettség önhibán kívül történő nemteljesítése, ha a kedvezményezett hitelt érdemlően igazolható, hogy a kieső mennyiségre termékértékesítési szerződéssel rendelkezik, de a kedvezőtlen piaci viszonyokra való hivatkozással a felvásárló, illetve feldolgozó legalább 30%-os mértékben a szerződésben meghatározott mennyiség átvételétől elállt.

A Feltételesség és az Agro-ökológiai program által elvárt növényborítottsággal megvalósuló talajtakarás esetén a takarónövény elvetésének meghiúsulását okozó eseményt csak akkor ismeri el vis maiorként, ha a talaj takarása a vis maior bekövetkezésekor tarlóval borított.

A vis maior kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Kincstár felé a vis maior bekövetkezésétől számított huszonegy napon belül. A kedvezményezett elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonat vagy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított huszonegy napon belül. Akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított huszonegy napon belül, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított hat hónapon belül lehet élni a bejelentési lehetőséggel. Ez utóbbi esetben a kérelemhez mellékelni kell az akadályoztatás fennállásának és megszűnésének tényét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumot.

Amennyiben MKR bejelentése is volt az ügyfélnek, úgy a MÁK a vis maior bekövetkezésének igazolása során az általa működtetett mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis adatait veszi figyelembe, esetileg megkeresve a végrehajtásban közreműködő szervet.

Ha MÁK a közhiteles nyilvántartásból a kedvezményezett elhalálozásáról tudomást szerez, akkor a haláleset a kedvezményezett valamennyi folyamatban lévő eljárásában vis maiornak minősül abban az esetben is, ha a vélelmezett örökös vagy az örökös a meghatározott határidőben vis maior kérelmet nem nyújtott be.

További részletek a jogszabályban:  https://njt.hu/jogszabaly/2024-23-20-7R

agrotrend.hu / NAK