Vinkó József: az ünnepi menüt még tartják a magyarok, de a karácsonyi hagyományok kopnak

A december 24-i klasszikus ünnepi menüsorról, valamint az eltűnő karácsonyi hagyományokról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője.

A magyarok kétségtelenül nagyon komolyan tartják a karácsonyi menüsor hagyományát. A hal azért játszik központi szerepet, mert böjtös étel volt, ide-oda “csúszkálhatott” – mondta a tradicionális magyar karácsonyi vacsora kapcsán Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában. Egy halászlé vagy rántott pontypatkó elfogyasztása nem jelentette a böjt megtörését. Ugyanezt a szerepet töltötték be az olyan savanyú levesek, mint a szilvaleves vagy a borleves, amelyek mindenképpen húsmentesek.

Ezt követően, nagykarácsonykor, december 25-én szokott következni a töltött káposzta, illetve a húsleves, bár mostanában egyre több háztartásban hamarabb sorra kerülnek ezek a fogások is – tette hozzá a főszerkesztő.

Az ő olvasatában a szenteste menüje borleves vagy halászlé, rántott hal vagy valamilyen halétel, lezárásképp pedig mindenképpen diós patkó vagy mákos guba.

Vinkó József elmondta, a mák és a dió fontos elemei a hagyományos karácsonynak. A diót régen bearanyozták, beezüstözték és a karácsonyfára akasztották. A csonthéjas amellett, hogy tápláló és egészséges, zártságából adódóan nagyon sokáig eltartható, így fontos élelmiszer volt.

A halfogyasztás, valamint a mák vagy a lencse kapcsán elmagyarázta, ezeknek az ételeknek szimbolikus jelentősége volt: amiből sok van, mint például a hal pikkelyei, az apró mákszemek vagy a sok lencse, az a gazdagságot, jólétet jelképezi. Emellett a hal a kereszténység egyik fontos szimbóluma is.

A karácsonyi készülődés és az ünnephez kapcsolódó hagyományok egy része lassan feledésbe merül – ennek okairól is beszélt a Magyar Konyha főszerkesztője. A karácsonyi ünnepek sorrendje, az egymást követő napok jelképes tartalma egyfajta rendet, világképet tükrözött, harmóniát és biztonságot adott az embereknek. Megjegyezte, ehhez képest a modern ember egy kaotikus világban él, ezt mindenki érzékeli. Pedig, mint mondta, az adventi időszak ünnepei egy évszázadok alatt kifejlődött rendet alkottak.

Példaként hozta fel, hogy november 30-án, Szent András napjával kezdődött régen a téli ünnepkör, az Alföldön ekkor kezdődtek a disznóvágások, ez szolgáltatta a karácsonyi ételekhez és az újévi ünnepléshez szükséges húst, elég csak a kocsonyára és a töltött káposztára gondolni.

Szent András napja azonban nem csupán a disznóvágási időszak kezdetét jelentette, hanem adventváró nap is volt, mivel a legközelebb eső vasárnap volt advent első vasárnapja – fűzte hozzá Vinkó József.

Érdekességként említette, hogy több hagyomány is kapcsolódott ehhez a naphoz. Például ekkor jósoltak először a következő évre a házassággal, férjhezmenetellel kapcsolatban is ólomöntéssel, vagy pedig gombócfőzéssel. A lányok, ahogy 12 hónap van az évben, úgy 12 gombócot főztek ki, melyek közül 11-be egy-egy lehetséges férjjelölt nevével ellátott cetlit gyúrtak, egyet pedig üresen hagytak. Amelyik gombóc először feljött a felszínre, a jóslat szerint az abban szereplő lesz a férj. Ha pedig az üres került elő először, akkor nem is számoltak a következő évre házassággal, és azt nem is erőltették – mesélte a gasztronómiai magazin főszerkesztője.

agrotrend.hu / Infostart/InfoRádió – Kocsonya Zoltán