Véget ért a COP29 klímakonferencia

A fejlődő világ 2035-ig évente legalább 1300 milliárd dollár összegű támogatást kap a gazdag országoktól, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre és a szélsőséges időjárás hatásainak kezelésére – döntöttek a két héten át tartó Cop29 klímakonferencia végén.

Forrás: pixabay.com

Az azerbajdzsáni elnökség szerint áttörést jelent a vasárnap hajnali megállapodás, amelyet maratoni tárgyalások előztek meg. Sokan azonban nem így látják.

Az összegből ugyanis csak 300 milliárd dollár érkezik majd olyan formában, amelyre a szegény országoknak a legnagyobb szükségük van, azaz a fejlett világból származó támogatásként és alacsony kamatozású kölcsönökként. Az összeg fennmaradó részét magánbefektetők adják, és olyan pénzforrások, amelyek még nem is léteznek; például a fosszilis tüzelőanyagokra és a törzsutasokra kivetett esetleges illetékekből, amiről még nincs megállapodás.

A COP29 árulás és „katasztrófa a fejlődő világnak”

Mohamed Adow, a Power Shift Africa agytröszt igazgatója a The Guardiannak elmondta, hogy „ez a csúcstalálkozó katasztrófa volt a fejlődő világ számára. Ez az emberek és a bolygó elárulása a gazdag országok részéről”. Hozzátette: „A gazdag országok azt ígérték, hogy a jövőben mozgósítanak bizonyos pénzeszközöket, ahelyett, hogy most tennék meg.”

A különösen sebezhető országok két csoportja, a kis szigetállamok szövetsége és a legkevésbé fejlett országok csoportja szombaton késő délután tiltakozásul ki is vonult az egyik ülésről, de később visszatértek. India, a világ legnépesebb országa sem elégedett a megállapodással.

A fejlett országok ragaszkodtak hozzá, hogy saját költségvetési korlátaik miatt nem tudnak többet nyújtani. A tét pedig egyre nagyobb a számukra, ugyanis Donald Trump megválasztott amerikai elnök prioritásai között nem szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem. Így a világ egyik leggazdagabb országa talán ki sem veszi majd a részét a fejlődő világ megsegítéséből.

Az Egyesült Államok és Kína – a világ két legnagyobb gazdasága és az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója – rendszerint kulcsszerepet játszik az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének éves részesfelek-konferenciáján, azaz a COP-on. Bakuban azonban egyikük sem exponálta magát, így más országok irányították a tárgyalásokat. A megállapodás alapján Kína önkéntesen járul hozzá a szegény világ éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásához, ellentétben a gazdag országokkal, amelyek kötelezettséget vállaltak a pénzbeli támogatásra.

agrotrend.hu / Világgazdaság